Karácsony alkalmából most teljes terjedelmében elérhetővé tettük korábbi lapszámunkban megjelent cikkünket.
Az időszámításunk előtti 6. században, a zsidó nép babiloni fogsága idején élt Dániel próféta könyve annyira pontos előrejelzéseket tartalmaz a későbbi történelemről, hogy a bibliakritikus tudósok a qumráni felfedezésekig – sőt néhányan még ma is – el sem tudják képzelni, hogy ne jóval később íródott volna, mint amit maga az irat állít önmagáról.
A babiloni udvari tudósok vezetőjeként dolgozó próféta egyik előrejelzését (lásd keretes írásunkban) a történelem során nagyon sokféleképpen értelmezték. A prófécia abban az évben született, amikor a babiloni birodalom fővárosát elfoglalta a Kürosz által irányított méd–perzsa-koalíció. Ugyanebben az évben a perzsa király engedélyezte az immár hetven éve a babiloni fogságban élő zsidó nép hazatérését és jeruzsálemi Templomuk felépítését is. A továbbra is Babilonban maradó Dániel pedig böjtöléssel és imával törekedett Isten kiengesztelésére, hogy mindez megvalósulhasson, amikor látomásbankinyilatkoztatást kapott, hogy
„a Jeruzsálem helyreállítására és felépítésére [vonatkozó] szó kijövetelétől [a] felkent [messiás] fejedelemig hét hét és hatvankét hét lesz”.
HírdetésHírdetésHírdetésHírdetés