hetilap

Az első analóg számítógépnek is nevezett műszerre 1902-ben talált rá egy
görög gyöngyhalász, név szerint Eliasz Sztadiatosz az Antikythera szigete
mellett i. e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban. A 33 centiméter
hosszú, 17 centiméter széles és 9 centiméter vastag műszer eredetileg egy
fadobozba volt szerelve. Felszínén mintegy kétezer betűből álló szöveg
található, melynek 95 százalékát sikerült eddig megfejtenie a nemzetközi
kutatócsoportnak.

Működését illetően először Derek J. de Solla Price történész tett javaslatot
1959-ben az Egy ősi görög számítógép című, a Scientific Americanben megjelent
cikkében. Price szerint a több mint harminc fogaskerékkel rendelkező szerkezet
(a műszer miniatürizálása a 18. századi órakészítés szintjén valósult meg)
valójában egy analóg naptárszámítógép volt, amellyel bolygók és csillagok
mozgását lehetett meghatározni. A műszer készítőjének kilétére csak Cicero (kis
képünkön) egy megjegyzéséből lehet következtetni: a híres szónok és filozófus
egy helyen ugyanis említést tesz egy olyan készülékről, amelyet „nemrégiben
készített Poszeidoniusz barátunk, amely minden egyes fordulatával a Nap és az öt
bolygó hasonló mozgását mutatja be”. Ebből az idézetből következtetnek arra,
hogy a műszer a Poszeidoniusz sztoikus filozófus – akinek Cicero is tanítványa
volt – által alapított rodoszi akadémián készült, amely korának jelentős
csillagászati központja volt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek