„Nézd meg, mi újat hozott Mohamed a világra, és csak gonosz, embertelen dolgokat fogsz látni, egy olyan hitet, amelyet karddal terjesztenek követői.” A híradások a pápa beszédéből általában ezt az egyetlen – első hallásra valóban megdöbbentő – mondatot emelték ki, és a tiltakozások is ennek nyomán indultak el. XVI. Benedek a beszédében hangsúlyozta, hogy ez az „erőteljes” vélemény nem az övé, hanem a 14. században élt bizánci uralkodó, II. Mánuel Paleologosz egyik teológiai értekezéséből idézte. Benedek szeptember 17-én a Vatikánban elmondott Úr Angyala imádságban is kitért a vitatott mondatra: „Mélyen sajnálom azokat a reakciókat, amelyek néhány országban a regensburgi egyetemen elmondott előadásom néhány – a muzulmánok érzékenységét sértőnek tekintett – szakasza váltott ki. Ezek a mondatok valójában egy középkori szövegből származó idézetek, és semmilyen formában nem fejezik ki személyes gondolataimat.”
De akkor miről is beszélt Benedek pápa szeptember 12-én Regensburgban? Németországi látogatása során „Hit, értelem és univerzalitás” címmel tartott előadást hajdani egyetemén, amelynek bevezetőjében arról beszélt, hogy a bizánci uralkodó miként értelmezte egy perzsa muszlim tudóssal folytatott teológiai levelezésében az iszlám szent háború, a dzsihád fogalmát. „A császár nyilván ismerte a [Korán] 2,256-os szúráját, amely így szól: »Nincs kényszer a vallásban.« A szakemberek szerint ez a vers egyike a korai időkben keletkezett szúráknak, amikor Mohamed még hatalom nélkül és fenyegetett körülmények között élt. Az uralkodó azonban természetesen ismerte azokat a szúrákat is, amelyek a szent háborúval kapcsolatban később keletkeztek és kerültek rögzítésre a Koránban. Mánuel már az első mondataiban
megdöbbentő nyersen rátér értekezésének központi témájára, nevezetesen a vallásnak és az erőszaknak a viszonyára. Ezt mondja: »Nézd meg, mi újat hozott Mohamed a világra, és csak gonosz, embertelen dolgokat fogsz látni, egy olyan hitet, amelyet karddal terjesztenek követői.« Az uralkodó, miután ilyen erőteljes szavakkal fejezte ki magát, részletezi azokat az érveket, amelyek szerint a józan ésszel ellentétes a hit terjesztése erőszakos eszközökkel. Az erőszak nem egyeztethető össze Isten és az emberi lélek természetével.
Egy értelmes lélek meggyőzéséhez nincs szükség erős karra vagy bármilyen fegyverre, sem arra, hogy a másikat halállal fenyegessük meg
”
Úgy tűnik, a pápa – bár egy középkori érvelést idéz – maga is egyetért annak tartalmával, ha az érvelés stílusát túlzónak is véli. A reakciók egyöntetűen elítélték a pápa „középkori” beszédét, amely „félreérti” és „félremagyarázza” az iszlám valódi természetét. A pakisztáni külügyi szóvivő szerint „aki az iszlámot intoleráns vallásnak állítja be, az erőszak oldalára áll”, míg az iráni Vallási Nagytanács úgy vélte, hogy a „pápa az iszlám elleni sorozatos nyugati összeesküvéseknek a része”. Az Iszlám Konferencia Szervezete „Mohamed próféta elleni karaktergyilkossággal” és „mocskolódó kampánnyal” vádolta meg az egyházfőt, és felhívta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy ítélje el a pápa szavait. Ennél erőteljesebben fogalmazott Ahmad Hatami iráni ajatollah, aki felszólította XVI. Benedeket, hogy „essen térdre egy muzulmán ajatollah előtt, és könyörögjön azért, hogy megérthesse, mi is az iszlám”.
Ahmad Hatami
Az al-Kaida egy videoüzenetében egyenesen a pápa meggyilkolására szólított fel: „Legyőzünk téged és a Nyugatot
Allah adjon erőt, hogy legyen, aki elvágja a torkukat, pénzüket és utódaikat pedig a mudzsahedek [iszlám harcosok – a szerk.] zsákmányává teszi.” Az üzenetet a „Vatikán majmának” címezték. A Szent Harcosok Hadserege elnevezésű iraki szervezet a pápa mellett a Vatikánt is meg akarja büntetni. Azt ígérik: embereik „elpusztítják a Róma szívében álló keresztet, és lesújtanak a Vatikánra”. A Muzulmán Testvériség nevű egyiptomi terrorszervezet személyes bocsánatkérést követel „másfél milliárd ember megsértése miatt”.
Az arab média sem fukarkodik a jelzőkkel: a pápa szavai „verbális tömegpusztító fegyverek” – írta a londoni al-Sark al-Awsat, a szintén Londonban megjelenő al-Hajat szerint pedig a „gyűlöletkeltő” mondatok „háborúhoz vezethetnek”. A pápa elleni legbrutálisabb kirohanás szintén a brit fővárosban hangzott el, amikor egy szélsőséges muzulmán ügyvéd arra szólította fel az Olaszországban élő dzsihadistákat, hogy a Mohamed próféta megsértőire kirótt „halálos ítéletet” hajtsák végre, lehetőleg lefejezéssel. A 39 éves Anjem Choulary februárban tömegtüntetéseket szervezett a dán lapban megjelent karikatúrák készítőinek a kivégzését követelve. A Szentszék biztonsági szervei nagyon komolyan veszik a fenyegetéseket, hiszen George Bush és Tony Blair mellett a pápa ma a három legveszélyeztetettebb nemzetközi vezető egyike. Ezért többek között lezárták a Vatikán légterét is egy al-Kaida stílusú repülőgépes támadás elkerülésére.
Bár nem ilyen erős szavakkal, de más vallási vezetők is elítélték a pápát. Rowan Williams canterburyi érsek, az anglikán egyház vezetője szerint „a kereszténységben és a judaizmusban is megvannak azok az elemek, amelyekkel az erőszakot igazolni lehet”. Slomo Amar izraeli szefárd főrabbi pedig azt írta egy muszlim tudósnak küldött üzenetében: „A mi szokásunk az, hogy tiszteletben tartjuk minden vallás és minden nép maga választotta útját, amint meg van írva a próféták könyvében.” Igaz, más zsidó vezetők, például a Gus Ecion telepesmozgalom képviselője, Jiszrael Roszen rabbi üdvözölte a pápa szavait, és a radikális iszlám elleni szövetségre szólított fel. Az európai politikai vezetők közül Angela Merkel és Romano Prodi, valamint az Európai Bizottság védelmébe vette az egyházfőt, Jacques Chirac azonban bírálta a pápát, mivel – mint mondta – „minden veszélyes, ami feszültséget szíthat vallások és népek között”.
2006. 09. 22. (X/38)
