A sevillai Kolumbusz-könyvtár, az Admirális fia után elnevezett Fernandina
209. számon a B. leltárba vett darabja valójában egy bibliai idézetekből és
magyarázatokból álló gyűjtemény, ami két irányban is céltudatosan a vég
történetét kutatja. Kolumbusz ez irányú érdeklődésével nem állt egyedül a
történelem nagy felfedezői között. Két évszázaddal később például Isaac Newton
töltött évtizedeket a Bibliában szereplő próféciák kutatásával. (Az
ismeretlen Newton. Hetek, 2006. augusztus 5.)
A Próféciák könyve azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeknek a Messiás, Jézus
Krisztus visszajövetele előtt be kell teljesedniük. Kolumbusz két eseményt várt
különösen: Jeruzsálem felszabadítását a muszlim uralom alól és a világ népeinek
a keresztény hitre térítését. Ez utóbbiban magának Kolumbusznak is óriási
szerepe volt, hiszen beismerte: ha nem fedezi fel az Újvilágot, nem tudnak az
ott lakó emberek, vagyis Pál apostol szavaival a „pogányok teljessége”, bejutni
az üdvösségbe, ami pedig Krisztus második eljövetelének egyik fő előfeltétele.
Kitépett lapok
Kolumbusz tudatában volt annak, hogy úttörő tette nem csak hajózástörténeti,
földrajzi vagy politikai síkon nyit új korszakot, de méltán lehet az újkor
nyitányának is nevezni. Ennek az új kornak az eljövetelét kereste a
tizenkettedik században élt Joachino dei Fiori apátot követő spirituális
megújulás is. A kalábriai ferencesnek az Ezeréves Királyságot váró írásai a
közép- és koraújkor határán nagy becsben álltak, és nem is kevés számú követőre
találtak, nem csak az Ibér-félszigeten (míg írmagját is ki nem irtotta az
inkvizíció). Előtte azonban olyan követői is voltak, mint maga a király,
Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella férje, aki magára értelmezte azt a
jövendölést, hogy az Ibér-félszigetről fog származni az, aki majd visszaszerzi a
keresztények számára a Szent Föld Sírját. Ilyen „joaquinita” világvégeváró lett
volna Kolumbusz is? Honnan voltak beható bibliai ismeretei egyáltalán? Miért
volt a zsidóság és Jeruzsálem barátja? Mi késztette az Írás alapos
tanulmányozására? Egyáltalán, milyen volt a hitbéli meggyőződése a gyakorlat
emberének, a híres Tengerésznek? Ezeket a kérdéseket ugyan sokan feltették már,
de csak a legutóbbi idők során kerültek olyan új megvilágításba, amely az újabb
válaszok körét is kitárja. De mielőtt ezekre térnénk rá, előbb lássuk magát a
művet, a nem kevés rejtélyt felvető Próféciák könyvét.
2006. 09. 08. (X/36)
