A brit régész szerint „a kincsek halálos fegyvernek számítanak a jeruzsálemi
Templom-hegy körül összpontosuló arab–izraeli konfliktusban. A gyűjtemény végső
rejtekhelye a Hamasz által ellenőrzött területre esik, amelynek nyilvánosságra
kerülése meg fogja rendíteni a világ vallásait.”
Kingsley Hitvalló Theophanes, egy konstantinápolyi keresztény szerzetes
írásaiban találta meg a nyomot a kincsek további sorsáról. Theophanes azt
jegyezte fel, hogy Gaiseric, a vandálok királya Rómából magával hurcolta a
kincseket, és i. sz. 455-ben a mai Tunézia területén fekvő Karthagóba
szállíttatta.
A 6. század elején Belisarius bizánci hadvezér észak-afrikai hadjárata során
elfogott egy királyi hajót, amely Hippo Regius kikötőjéből igyekezett
kimenekíteni a kincseket. Ezeket Konstantinápolyba, a Bizánci Birodalom
fővárosába vitette. A muszlim hódítás előtti utolsó jeruzsálemi pátriárkának
kérésére a kincseket i. sz. 614-ben Konstantinápolyból a mai rejtekhelyükre, a
Szentföldre, a júdeai sivatag és Betlehem határán álló görögkeleti Theodosius
kolostorba szállították, ahol – a feltételezések szerint – a mai napig
érintetlenül rejtőznek.
A történészek régóta kutatják a zsidó szentély tárgyainak múltját. Az a menóra,
amelyet Titus római hadvezér seregei elhurcoltak Jeruzsálemből, valószínűleg
csak másolata volt annak az arany gyertyatartónak, amelynek elkészítéséről Mózes
az Egyiptomból való kivonulás után, a Sínai-félszigeten kapott kijelentést. A
menóra sorsa már a Templom elpusztítása előtt is viszontagságos volt.
2006. 09. 29. (X/39)
