Gholámhosszein Elhám kormányszóvivő szerint a film „erőszakos kulturális
behatolás”, egyben támadás Irán ősi civilizációja ellen. „Egy ilyen
kultúrkoholmányt és nép elleni izgatást egyetlen nemzet vagy kormány sem
fogadhat el” – nyilatkozta a nemzetközi sajtónak. A 300-at „Irán ellenséges
magatartásnak tekinti, amely egy kulturális és pszichológiai hadviselés
eredménye”. A felháborodás kiváltó oka egy iráni kritikus szerint az, hogy „a
filmen az irániak olyan kultúra, humanitás és bölcsesség nélküli vadállatok,
akik semmi máshoz nem értenek, mint más országok elfoglalásához, a béke
feldúlásához, emberek megöléséhez. Velük szemben nincs más lehetőség, mint a
konfrontáció: a küzdelem és e gonosz törzs kipusztítása, hogy a világ végül
megmeneküljön a gonosz tengelyétől”. E sommás kritikában hajmeresztő
csúsztatásokra lelhet az olvasó: a görögök kétezer-ötszáz éve természetesen nem
az irániak ellen harcoltak; a »gonosz tengelye« kifejezést pedig szintén nem az
ókori történetírók, hanem Bush elnök használta egy nevezetes beszédében,
ráadásul nem „a barbár iráni népet” értve rajta, hanem a fundamentalista iszlám
kormányzatot, amely nyíltan vállalja a valaha létezett legbarbárabb rendszer, a
hitlerizmus iránti szimpátiáját.
Két világ harca
2007. 03. 23. (XI/12)
