„Ez az ember egyformán kegyetlenkedett mindenkivel, válogatás nélkül;
haragjában nem ismert mértéket, túltette magát törvényen és igazságon, s
emellett senki nála nagyobb mértékben nem élvezte a szerencse kegyeit. Mert
alacsony sorból emelkedett a királyi méltóságba, s bár rengeteg veszedelem
fenyegette, minden csapásból szerencsésen megmenekült, és agg korában halt meg.”
Ezekkel a szavakkal összegezte a zsidó történetíró, Flavius Josephus, Heródes
életpályáját, majd gyorsan azt is hozzátette, hogy magánéletében viszont nem
volt szerencsétlenebb és szánalomra méltóbb ember nála. Mi okozta ezt a
kettősséget?
A zsarnok
2007. 05. 11. (XI/19)
