Így készültek a kumráni kéziratok Fotók: Somorjai László
Itt van mindjárt a hatvanéves évforduló. Minden turistáknak osztogatott
brosúrában ott áll, hogy 1947 nyarán egy a beduinok félnomád taamira törzséből
származó pásztorfiú, név szerint Muhammad Ahmed el-Hamed (becenevén edh-Dhib,
vagyis „A farkas”) elveszett kecskéje keresése közben bukkant rá – a később 1.
számúnak keresztelt – barlangban az első hét tekercsre, melyekkel saruját akarta
megfoltoztatni. Csakhogy Muhammad 1956 októberében egy háromtagú bizottság előtt
úgy nyilatkozott, hogy a tekercseket még 1945-ben találta, s azokat hosszú ideig
sátrában őrizgette. A hét tekercs közül előbb hármat a jeruzsálemi Héber Egyetem
professzora, Eliezer L. Sukenik vett meg 1947-ben, négy pedig egy betlehemi arab
régiségkereskedő, Kando közvetítésével jutott el Samuel Mar Athanasius Jesuéhez,
a Szent Márk-kolostor rendfőnökéhez, aki később azt hazudta, hogy a kéziratok
kolostorának könyvtárában bukkantak fel. Az apát, miután Sukenik profeszszor
közreműködésével azonosította a kéziratokat, a tekercseket az Egyesült Államokba
csempészte. Innen sikerült 1954-ben a Héber Egyetemnek megvásárolnia azokat 250
ezer dollárért.
A Könyv Szentélye a jeruzsálemi Izrael Múzeumban, ahol a tekercseket őrzik
2007. 07. 19. (XI/29)
