hetilap

A 19. század derekán élő dán filozófus és keresztény hitvalló, Sören
Kierkegaard A keresztény hit iskolája című könyvében a következőképp teszi fel
ezt a kérdést: „Megtudhatunk-e bármit is Krisztusról a történelemből?” Majd így
felel a kérdésre: „Nem. Miért nem? Mert »Krisztusról« egyáltalán semmit nem
lehet »tudni«, ő a paradoxon, a hit tárgya, kizárólag a hit számára létezik.
Viszont minden történeti közlés »tudás« közlése, tehát a történelemből mit sem
tudhatunk meg Krisztusról. Mert ha egyet-mást, vagy akár még oly sokat,
egyáltalán bármit megtudunk róla, nem az igazi mivoltáról van szó.
Következésképp nem a valódi kilétéről szerzünk tudomást, vagyis róla semmit sem
tudunk meg, vagy valami olyasmit, ami nem igaz: megcsalatunk. A történelem
megmásítja Krisztus igazi valóját, ily módon a történelemből sokat megtudhatunk
– Krisztusról? Nem, nem Krisztusról, mert róla semmi sem tudható, őt kizárólag
hinni lehet.” Mikor Kierkegaard imént idézett írása 1850-ben megjelent, már
napvilágot látott David Strauss Jézus élete című regényes munkája (Leben Jesu,
1835), amely minden természetfölötti vonásától megfosztotta az evangéliumok
Jézusát. Később Nietzsche, a híres filozófus úgy nyilatkozott, hogy David
Strauss könyvének olvastán veszítette el minden maradék hitét. Strauss neve ma
már jórészt feledésbe merült, de műve olyan folytatókra talált, mint a század
végén Ernest Renan, Friedrich Nietzsche, Alfred de Loisy, Rudolf Bultmann és az
úgynevezett Leben Jesu Forschung (Jézus élete kutatás) folytatói a 20. század
ötvenes és hatvanas éveiben, köztük Albert Schweitzer, a híres Nobel-díjas
orvos. Ezek a szerzők mindent megtettek annak érdekében, hogy a történeti Jézus
alakját egy élettelen, mitológiai figurává süllyesszék, és az evangéliumokat
minden történeti hitelességüktől megfosszák.

Názáret újra a térképen

Bár nem reméljük, hogy a szkeptikusok számára százszázalékosan meggyőző
bizonyítékokkal állhatunk elő, azért nem árt tudni, hogy a 21. század elejére
számos olyan történeti adattal rendelkezünk, amelyek az evangéliumok
történetiségét támasztják alá. Végső soron tehát igazat adhatunk a kitűnő német
teológusnak, Jacob Taubesnek, aki azt írta: „A Jézusról szóló források nem
rosszabbak azoknál, amelyek az ókor bármely más alakjáról maradtak ránk, sőt,
talán még bőségesebbek is.”

Vannak olyan bizonyítékok, melyek hitelessége vitán felül álló, és egyértelműen
az evangéliumokban lejegyzett eseményekre vonatkoztathatóak. Ilyen például az a
felirat, amelyet 1961-ben Caesareában találtak a tenger alatt. Sokan utaltak már
korábban arra a tényre, hogy Názáret neve – mely Jézus növekedésének,
ifjúkorának helyszíne volt Galileában – nem szerepel az 5. század előtti
forrásokban: sem Flavius Josephusnál, aki pedig nagyon jól ismerte Galileát,
lévén az első zsidó háborúban ő volt Galilea főparancsnoka, sem pedig a
Talmudban. Ebből többen arra a következtetésre jutottak, hogy Názáret, ez a
kicsinyke falu olyan jelentéktelen lehetett, hogy nem is szerepelt a térképen,
és talán nem is történeti valóság, hanem egy kitalált hely. Ez az aprócska
felirattöredék – amely a Galileában letelepedett zsidó papi családokat sorolja
fel, s ilyen módon semmi köze nincs a kereszténységhez – egyértelműen
bizonyítja, hogy Názáret nevű település igenis létezett. Az is kiderült a
feliratból, hogy a Názáret nevet nem is „z”-vel, hanem „c”-vel ejtették valahogy
úgy, hogy Nácáret, ez pedig a nécer héber szóra utal, amely sarjat jelent. Miért
fontos ez?

Azért, mert Ézsaiás könyvében a következő prófécia olvasható a Messiásról: „És
származik egy vesszőszál (nécer) Isai törzsökéből – vagyis Dávid házából –,
gyökereiből egy virágszál növekedik” (Ézs 11:1). Ezt az igeverset már a
legkorábbi zsidó írásmagyarázati hagyomány is a Messiásra vonatkoztatta, és Máté
evangéliuma egyértelműen utalt rá, hogy Jézus, illetve a szülei azért költöztek
erre a helyre, hogy beteljesedjék az ószövetségi prófécia: „…lakozott Názáret
nevű városban, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, hogy názáretinek
fog neveztetni” (Mt 2:23). Tehát egyáltalán nem mellékes kérdés, hogy vajon
volt-e Názáret nevű hely a történelemben, vagy sem.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek