Olaszország egyik legismertebb muszlim újságírója, az egyiptomi származású
Magdi Allam katolikus hitre tért, és a pápa által lefolytatott egyik húsvéti
szertartáson hajolt a keresztvíz alá. A Corriere della Sera című napilap
helyettes szerkesztőjeként általában muszlim és arab külpolitikai témákban
cikkező Allam csak „hivatalosan” volt muszlim, vallását nem gyakorolta; sőt
korábban Izraelt támogató nyilatkozataival magára is haragította hittestvéreit.
Miután egyik 2003-as írásában élesen bírálta a palesztin öngyilkos merényleteket
– valamint azok pártolása miatt az olaszországi muszlim közösséget –, a Hamasz
életveszélyesen megfenyegette, olyannyira, hogy az olasz állam fegyveres
testőrséget rendelt ki védelmére. Allam azonban nem riadt meg, és ezt követően
Viva Israel (Éljen Izrael) címmel jelentetett meg könyvet a közel-keleti
helyzetről. 2006-ban pedig „a kultúrák közötti megértés és tolerancia
előmozdítására tett fáradhatatlan munkásságáért” elnyerte az izraeli Dan
David-díjat és az azzal járó egymillió dollárt. „Miután halálra ítéltek, sokat
elmélkedtem az élet értékéről. És rájöttem, hogy a gyűlölet, erőszak és halál
ideológiájának egyik forrása az Izrael elleni diszkrimináció. Mindenkinek joga
van létezni, kivéve a zsidó államnak és lakosainak – nyilatkozott decemberben
egy olasz lapnak. – Ma Izrael mintát ad az élethez való jogról.”
Allam áttérése bizonyosan nem javítja XVI. Benedek megítélését a fanatikus
muszlimok köreiben – Oszama bin Laden alig egy hete jelentkezett új
hangfelvétellel, mely szerint a dán Mohamed-karikatúrák újraközlése az iszlám
elleni „új keresztes háború” része, amelyben a római katolikus egyházfő is
„jelentős” szerepet játszik. Ez évi legelső üzenetében a terroristavezér az
európaiakat fenyegeti: „Próbára teszitek a musz-limokat. [
] Anyáink
veszejtsenek el bennünket, ha nem kelünk fel az Allah üzenetét közvetítő
[Mohamed próféta] védelmében.” Federico Lombardi szentszéki szóvivő
visszautasítja az egyházfőt ért vádakat: mint kifejtette, Benedek pápa több
ízben is bírálta a Mohamed-karikatúrákat, bin Laden vádaskodása tehát alaptalan.
Mint emlékezetes, XVI. Benedek leginkább 2006 szeptemberében váltotta ki a bin
Laden-féle iszlamisták haragját. A pápa ugyanis – nem sokkal törökországi
látogatása előtt – egy egyetemi előadásában egy bizánci császárt idézett: „Nézd
meg, mi újat hozott Mohamed a világra, és csak gonosz, embertelen dolgokat fogsz
látni, egy olyan hitet, melyet karddal terjesztenek követői.” A pápa utólag
hiába hangsúlyozta, hogy az idézettel mindössze filozofikus eszmefuttatását
kívánta alátámasztani – szavai óriási felháborodást keltettek a muzulmán
világban, az al-Kaida pedig a pápa meggyilkolására szólított fel.
Az aposztaták kezelésére nincs az iszlámnak egységes, átfogó útmutatása. A
leginkább elterjedt értelmezés szerint a muszlim vallásjog, a sarija – a Korán
és az iszlám hagyomány más forrásai alapján – megköveteli, hogy az aposztaták
halállal lakoljanak; nem véletlen tehát, hogy ma a világ ötvenhét muszlim
országából hét törvényben halálbüntetést helyez kilátásba az aposztatákkal
szemben, Pakisztán pedig éppen most készül elfogadni egy törvényt, amellyel
nyolcadikként csatlakozik a „klubhoz”. A „népi hitbuzgalom” szintjén pedig a
gyakorlat még több országban létezik; Törökországban például ez év elején két
embert öltek meg, amiért elfordultak az iszlámtól.
Hivatalos körökben (például nemrégiben a Brit Muszlim Tanács szóvivője vagy
Egyiptom legfőbb vallási tekintélye, Ali Gomaa főmufti) általában elítélik a
kitérőkkel való leszámolást, mivel „a hitehagyottaknak nem evilági, hanem
túlvilági büntetéssel kell meglakolniuk”; magától a sarijától azonban, amely a
fizikai leszámolást előírja, természetesen a vallási vezetők egyike sem
határolódik el. A brit mohamedánok egy jelentős hányada azonban úgy tartja, hogy
az efféle leszámolás nem csupán helyes, hanem egyenesen kötelező: egy
közelmúltbeli felmérés szerint a fiatal muszlimok 36 százaléka szerint méltó a
halálra, aki elhagyja az iszlámot. A Daily Telegraph a felméréshez kapcsolódó
cikkében keresztény hitre tért exmuszlimokat szólaltatott meg, köztük egy fiatal
nőt, akit saját – mindaddig mérsékelten vallásosnak mutatkozó – apja fenyegetett
meg. A brit napilap szerint az efféle vallási üldöztetés egyre elterjedtebb a
szigetországban, és a vallásos buzgalom ilyen esetben a családi köteléket is
„felülírja”. Az érintettek tényleges számáról nincs pontos adat, hiszen a
rettegésben tartott áldozatoknak csak egy kis hányada tesz feljelentést a
rendőrségen, vagy kér segítséget emberi jogi szervezetektől.
A brit lap rámutat, hogy hasonló esetek még mérsékeltnek hitt családokban is
előfordulnak, ahol egyébként a szülők nem ragaszkodtak például a hagyományos
öltözethez vagy más vallási előírások megtartásához: nemrégiben egy ilyen
esetben egy kamaszlány azért vált családja ellenségévé, mert Bibliát rejtegetett
a szobájában. „A megfélemlítés rendkívül elterjedt és meglehetősen hatékony” –
nyilatkozott Maryam Namazie, a nagy-britanniai Exmuszlimok Tanácsának szóvivője,
aki szerint a „becsületbeli leszámolásoknak” főként az iszlámot elhagyó
aposztaták esnek áldozatul. – „Magam is folyamatosan kapok fenyegetéseket
e-mailen, levélben, telefonon. Amikor ma délután hazaértem, az üzenetrögzítőmön
egy halálos fenyegetés fogadott.” Namazie rámutat, hogy a hollandiai és
németországi hasonló szervezetek vezetői állandó rendőri védőőrizet alatt
állnak, decemberben pedig egy angliai imám lányát helyezték védelem alá, miután
hitehagyásáért saját családja fogadott vérbosszút ellene.