A merész képzettársításokra hajlamos szemlélő több párhuzamot is felállíthat
a magyar titkosszolgálatok és a katolikus inkvizíció archívumai között: teljes
egészében egyelőre gyakorlatilag mindkettő hozzáférhetetlen; apró részletekben
kerülnek napvilágra, és mindkettőt bizonyos mértékben a titkolózás és bűntudat
légköre lengi körül. Persze, míg az előbbi érintettjei köztünk élnek, az
inkvizíció iratkötegeiben szereplő nevek és ügyek már rég a múltéi, s csak – a
pár évszázaddal megkésett, inkább belső reflexiónak vagy elhatárolódási
rituálénak számító – pápai bocsánatkérésekben aktualizálódnak. Az egykor
életbevágó, ma már csak „ritka és értékes” dokumentumrégiségeket pedig múzeumban
csodálhatjuk meg, ahol a feljelentőleveleket vagy a könyvek előzéklapjain
szereplő cenzori jegyzeteket talán a gubacstinta-kutatók bogarásszák a
legodaadóbb figyelemmel.
Biblia a máglyán és a „gettók kora”
2008. 03. 07. (XII/10)
