A londoni napilap a Luther Márton szerepének esetleges átgondolásáról
kiszivárgott értesülések alapján múlt pénteken kész tényként közölte a német
reformátor katolikus „rehabilitációját”. A Szerkesztői vélemények rovatban
megjelent csipkelődés a reformátor felmentését – mivel „mit sem változtat majd a
dogmatizmuson” – „kozmetikai műtétnek” nevezte, és egy lapon említette a
Vatikánnak azzal a „másik különös döntésével”, hogy a városállamban szobrot
állítanak Galileinek. A szerző elmerengett, hogy a két „nagy lázadó”
átértékelése után az egyház következő lépése vajon a „tévelygő juh” VIII. Henrik
visszafogadása lesz-e. „Ezek a kezdeményezések arra szolgálnak, hogy
megvillantsák Benedek pápa engedékenyebb arcát, aki rossz hírét egyedül magának
köszönheti” – vont mérleget a gúnyos közlemény, amire a Szentszék azonnal
replikázott: az értesülés minden alapot nélkülöz, a Vatikán ugyanis nem készül
Luther rehabilitálására.
„Ratzinger tanár úr” évről évre összeül egykori bonni, tübingeni, regensburgi és
münsteri hallgatóival – köztük például Christoph Schönborn bécsi érsekkel. Az
„öregdiák-találkozót” sem müncheni érseki kinevezése, sem a Hittani Kongregáció
elnöklése, sem a 2005-ös pápaválasztás nem szakíthatta meg. Az előző évek „nyári
egyetemein” az evolúciótannal foglalkozott a tekintélyes tanulókör, az idei
találkozó kutatási projektje azonban a német Ágoston-rendi szerzetes lesz, aki a
16. században kettészakította a nyugati kereszténységet. A La Stampa értesülései
szerint a „professzor pápa” és öregdiákjai azzal a munkahipotézissel néznek az
augusztusi ülésszak elébe, hogy Luther eszmeisége „katolikusabb” volt, mint
amennyire azt az egyháztörténet-írás az évszázadok során sejteni engedte.
2008. 03. 14. (XII/11)
