Ha ekkora a harmónia, akkor miért tarkítják az elmúlt közel másfél évezred történelmét vallási háborúk, többek között az iszlám és a kereszténység között?
–Ennek oka szerintem az emberek közötti párbeszéd és megfelelő kommunikáció hiánya. Voltak idők, amikor az emberek még lovakon vitték a postát, az üzeneteket. Ma már azonban létezik telefon, internet, újság
óriásplakát
–
és most már mindent személyesen meg tudunk beszélni.
A magas technikai színvonalú, globális kommunikáció nem feltételenül hoz létre egységet, hanem nagy konfliktusokat is okozhat. Gondoljunk csak a Mohamed-karikatúrák miatti zavargásokra, vagy a szeptember 11-ei merényletekre, amelyeket az interneten keresztül szerveztek meg.
–Ádám prófétának volt két fia: Káin és Ábel. Káin gonosz volt, Ábel pedig jó ember volt. Az emberiség azóta is két úton jár: Ábel vagy Káin útján. A gonosz emberek azért gonoszak, mert érdekük fűződik hozzá: tetteikből valamilyen hasznot remélnek. Mind a muszlimok, mind a zsidók, mind a keresztények között vannak jók és gonoszak egyaránt.
Akik a terrorakciókat végrehajtották, azok hova tartoznak?
–Ezek gonosz emberek voltak, és tettüket elutasítjuk, mert egy igaz muszlim hívő – amennyiben az iszlám szabályai szerint él – ilyeneket nem tehet. Vannak azonban olyan muszlimok, akik a saját fejük szerint sajátítják ki a Korán szavait.
A terroristák azonban a Koránra hivatkozva cselekednek. Idézik például a 9. szúra 5. versét: „Ha tehát a szent hónapok letelnek, akkor öljétek meg a pogányokat, ahol csak föllelitek őket! Fogjátok el őket! Ostromoljátok meg őket! Állítsatok nekik csapdát az összes leshelyről!” Vagy ezt: „Ti hívők! Harcoljatok azok ellen a hitetlenek ellen, akik a szomszédságotokban vannak, hadd érezzék a keménységeteket
” (9. szúra, 123. vers)
–Nem szabad egyes részeket a szövegkörnyezetükből kiragadni, hanem meg kell néznünk az előtte és az utána lévő részeket is. A Korán például azt mondja: ha részeg vagy, ne imádkozzál. Ha az ember azonban elhagyja az első tagmondatot, akkor csak annyi marad, hogy „ne imádkozzál”, és ezzel teljesen megváltoztatta a mondat értelmét.
Az óriásplakátokon is egy-egy mondat lett kiemelve. Ez nem az iszlám terroristák módszere?
–De igen. Egy terroristának egyébként nem lehet vallása. Teljesen mindegy, hogy iszlám hitű, zsidó vagy keresztény terroristáról beszélünk, a terrorista az terrorista, akit nem a vallása, hanem a cselekedete alapján ítélünk meg, illetve ítélünk el, s nem vádolhatjuk utána az összes iszlám hívőt, zsidót vagy keresztényt.
Az iszlám imámok mennyire hiteles képviselői az iszlám vallásnak?
–Ők igyekeznek betartani az iszlám szabályokat, de vannak olyanok, akik csak egy vallási gimnáziumot végeztek el, mielőtt ezt a tevékenységet elkezdték, és nagyon eltérő a műveltségi szintjük.
Az interneten sok olyan anyagot találtam, amelyekből kiderül, hogy több mecsetben nagyon radikálisan fogalmaznak a vallási vezetők. Például rendszeresen „disznók és majmok leszármazottainak” nevezik a keresztényeket és a zsidókat. Olyanokról van szó, mint például Mohamed Szájíd Tantavi, aki megbecsült sejk az egyiptomi al-Azar Egyetemen, valamint az al-Azar mecset főimámja. De hasonlót mondott Abd al-Rahman al-Szudajisz, Mekka legfontosabb mecsetének, az al-Haram mecsetnek az imámja.
–Akik ilyeneket mondanak, azok rossz szívű emberek. Mint korábban említettem, az egész emberiség őse Ádám volt. Ez kizárja, hogy bárki is a disznóktól vagy a majmoktól származott volna. Még egyszer hangsúlyozom: rosszindulatú emberekről van szó, akiknek rosszak a céljaik – talán valami titkos motívumuk is lehet – de a modern világban, főleg Európában ez már szalonképtelen. Egyébként pedig minden országban, minden nép között léteznek radikális beállítottságú emberek, akik vallási szélsőségekre is hajlamosak. Nem szabad az ő személyükből, tetteikből mindenkire nézve általánosítani.
Ön melyik egyetemen végezett?
–Az egyiptomi al-Azar Egyetemen tanultam vallási szakon, de az arab nyelvet is tanulmányoztam ott.
Mi történne, ha valaki óriásplakáton próbálná meg mondjuk Szaúd-Arábiában népsze-rűsíteni Jézus mondatait?
–Azt kell figyelembe venni, hogy ezen országoknak milyen belső törvényeik vannak. Nyilván más lenne a hatása Szaúd-Arábiában, más lenne a hatása Egyiptomban, és teljesen más Törökországban.
Szaúd-Arábiában az emberi jogi jelentések szerint életveszélyes az áttérés keresztény hitre.
–Ha ez így van, akkor ez teljes tudatlanságból fakad. Mohamed prófétának voltak keresztény szomszédai, zsidó szomszédai, valamint teljesen hitetlen, vallástalan szomszédai is. Az iszlámban nincs olyan ok, amely indokolná az említett problémát: az oszmán törökök is biztosították annak idején a vallásszabadságot a meghódított területeken.
Mit mond a Korán a kábítószerekről?
–Ami az ember egészségére káros, mindazt tiltja a Korán, legyen az kábítószer – vagy akármi más.
Az egyik ismerősöm egy török étteremben dolgozott, ahol a tulajdonos megkínálta őt kábítószerrel.
–Azt kell mondanom, hogy – sajnos – sokan a saját vallásukat, kultúrájukat, hagyományaikat sem ismerik. Értem ezalatt a Magyarországon élő törököket is. Alapítványunk elsődleges célja éppen az, hogy ezeket az embereket összefogjuk, és bepótolhassuk a hiányosságokat.
2008. 05. 02. (XII/18)
