A kereszténység nem korlátozódik a pravoszláviára Oroszországban. 1,2 millió
követője van az Örmény Gregoriánus Egyháznak, de találunk hivatalosan elismert
katolikusokat, lutheránusokat, baptistákat és a protestantizmus más képviselőit
is.
A protestáns hívők létszámát egymillió főre teszik, akik nagyrészt baptisták. Az
első baptisták 1841-ben német telepesekként érkeztek, körülbelül harminc évvel
később jelent meg az evangélikus irányzat. A legnagyobb gyülekezetek Moszkvában,
Szentpéterváron, Nyizsnyij-Novgorodban, Szmolenszkben, Novoszibirszkben és más
nagyvárosokban találhatók.
A FÁK-tagországokban az evangéliumi keresztények számát hárommillióra becsülik.
A kommunizmus bukásával gyors növekedésnek indult a pünkösdi egyház, leginkább
az evangéliumi irányzat. Népes gyülekezetek alakultak az Urálban és Szibériában,
később a csoportok harmada csatlakozott a Baptista Unióhoz.
A vallási felekezetek és szervezetek nem kevés kedvezményt élveznek, különösen a
„tradicionálisak”. 2003-ban az orosz Vallásközi Szövetség – amely a pravoszlávia,
az iszlám, a judaizmus és a buddhizmus vezetőit foglalja magában – állami
segítség nélkül megállapodott az országos energiagazdálkodás vezetőivel, hogy a
vallási szervezetek kedvezményes áron jussanak energiahordozókhoz. A jövőben az
állam minden olyan állami ingatlan tulajdonjogát, amely vallási szervezet
használatában van, kész átadni.
A médiában megjelent hírek szerint az állami szervek és a társadalom egyaránt
negatívan viszonyul a „nem tradicionális” vallások képviselőihez. A
belügyminisztérium feketelistáján ötven nagy, jól szervezett, destruktív szektát
tart számon.
Sok kisebb közösség is tevékenykedik, csak Moszkvában nyolcvan koreai eredetű
csoportot ismernek. Amint azt Jurij Szemin moszkvai főügyész a Moszkovszkaja
Pravdának adott interjúban elmondta: „Ezek a destruktív vallási csoportok
fiatalkorúakat szerveznek be, akik gyakorlatilag kivonulnak a társadalomból,
megszűnnek állampolgárok lenni.” Példaként az Alef vallási szervezet
tevékenységét említette, amely Szeko Aszahari tanításait terjeszti. Aszaharit –
a tokiói metróban gáztámadást elkövető Aum szekta hírhedt vezetőjét – Japánban
jogerősen elítélték terrorizmusért és annak népszerűsítéséért. Az ügyész
véleménye szerint összejöveteleiken a résztvevőket pszichikai erőszaknak vetik
alá, elnyomják személyiségüket, és teljes önalárendelést követelnek tőlük.
Szemin hangsúlyozta: a reform éveiben elveszett az állami ellenőrzés a vallási
felekezetek tevékenysége felett, pedig némelyik veszélyes a társadalomra. Ennek
megfelelően az állami kontroll a jövőben erősödni fog – ígérte a főügyész.
2008. 08. 15. (XII/33)
