Rendőröknek kellett megfékezniük a verekedő szerzeteseket. Szent harag
A jeruzsálemi Óváros keresztény arabok lakta negyedében található a Szent
Sír-templom, amely sokak szerint a keresztény világ legjelentősebb
zarándokhelye. A 4. században ugyanis – az egyházi legendárium szerint – itt
találta meg Heléna császárné, Nagy Konstantin anyja, Krisztus sírját és eredeti
keresztjét. Az ennek helyén emelt bizánci bazilika azonban mára egy szinte
áttekinthetetlen épületkomplexummá vált, amelynek tulajdonjogán hat felekezet
osztozik: a görög és örmény ortodox egyház, a római katolikusok, a koptok, a
jakobita szírek és az etiópok.
A hét elején az örmény „vörösök” és a görög „feketék” ökölharccal próbálták
eldönteni a vitás tulajdonjogi kérdéseket. A tömegverekedés a szent kereszt
megtalálásának ünnepén tört ki. A vörösbe öltözött örményeket megakadályozták a
feketét viselő görögök, hogy Jézus sírja előtt folytassák útjukat. Az örmény
egyház területe ugyanis erre a részre nem terjed ki a Szent Sír-templomon belül.
A vallásos áhitatukban megzavart örmény zarándokok – papjaik aktív részvételével
– nekiugrottak a görög szerzeteseknek; míg a másik oldalon azt állítják: a
görögök támadtak először. Arisztarkhosz jeruzsálemi görög pátriárka mindenesetre
tagadta a vádat, egyben sajnálkozását fejezte ki, hogy a „kereszténység
legszentebb helyén” ilyesmi hívők között megeshetett. A szent helyet
ideiglenesen elözönlő izraeli rendőrök pedig úgy nyilatkoztak, hogy sajnos, nem
is ritkán fordul elő hasonló verekedés a Szent Sír-templomban.
2008. 11. 14. (XII/46)
