Barack Obamának nem ez lesz az első találkozása Warrennel: 2008 augusztusában ő látta vendégül az akkor még javában folyó elnökválasztási kampány két szembenálló jelöltjét, a demokrata Barack Obamát és a republikánus John McCaint. A lelkész saját gyülekezetében rendezte meg a Civil fórum az elnökségről című vitát. A három országos csatornán élőben sugárzott adásban a vendégek egy-egy órát kaptak, hogy egymástól függetlenül fejthessék ki nézeteiket a Warren által feltett kérdésekre személyes, hitbeli és erkölcsi témákban.
Az abortuszellenes csoportok üdvözölték a felkérést, mivel az abortuszpárti elnökjelölt megválasztása már eleve aggodalommal töltötte el őket. David Brody, a CBN keresztény hírcsatorna riportere blogjában így kommentálta Warren felkérését: „Az abortuszellenes Rick Warren fog imát mondani Barack Obama beiktatásán. Ez nagyon jó döntés. Bár Warren és Obama az abortusz kérdésében nem értenek egyet, a társadalmi igazságosság számos kérdésében azonos nézeteket vallanak. Ugyanakkor a döntés Obamára jellemző, mivel azt jelzi a konzervatív keresztények számára, hogy a hitről folytatott vitába mindkét felet be kívánja vonni. Obama ettől sosem riad vissza.”
Az abortuszhoz való jog és a melegházasság szószólói között azonban felháborodást keltett Warren felkérése. Kathryn Kolbert, a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transzszexuális emberek jogaiért küzdő People for the American Way mozgalom vezetője szerint Amerika „nem szenved hiányt olyan vallási vezetőkben, akik azokat az értékeket képviselik, melyekkel Obama kampányolt, és akik a közjó érdekében munkálkodnak”. Kolbert úgy véli, olyan személynek kellett volna inkább lehetőséget adni, aki „következetesen képviseli a legfőbb amerikai értékeket”.
Linda Douglass, Obama szóvivője nyilatkozatában máris igyekezett csillapítani a kedélyeket, azzal érvelve, hogy a beiktatás előtt álló elnök „természetesen nem ért egyet Warrennel a [leszbikusokat, melegeket, bi- és transzszexuálisokat érintő] kérdésekben, de mindig is igyekezett közös platformot találni azokkal az emberekkel, akiktől egyes témákról eltérő véleményen van”.
Warren tavaly ősszel haragította magára a melegjogi aktivistákat, amikor kiállt a melegházasság Kaliforniában történő engedélyezése ellen. A pásztor egy októberi nyilatkozatában kijelentette: a melegházasság nem politikai, hanem „erkölcsi kérdés, amelyről Isten egyértelműen beszélt”. Gyülekezetének címzett hírlevelében kifejtette: „Ötezer éven keresztül minden kultúra és minden vallás – nem csak a kereszténység – férfi és nő közötti szerződésként definiálta a házasságot… Nincs rá okunk, hogy a házasságnak ezt az univerzális, történelmi meghatározását megváltoztassuk, csak azért, hogy a társadalom két százalékának kedvére tegyünk.”
Barack Obama beiktatásával kapcsolatosan nem Rick Warren kiválasztása az egyetlen vitás pont. Komoly várakozás előzi meg magát az elmondandó imát is: vajon Warren megemlíti-e Jézus nevét, vagy sem? George W. Bush 2001-es beiktatási ünnepségén Franklin Grahamet és Kirbyjon Caldwellt azért érte kritika, mert Jézus nevében imádkoztak. Warren egyelőre nem adott egyenes választ arra a kérdésre, vajon ugyanígy tesz-e majd. Az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában a napokban mindössze annyit mondott: „Keresztény lelkész vagyok, így az egyetlen fajta imát fogom elmondani, amit tudok…” A leendő elnök választását védelmezve kijelentette: azt szeretné, ha a beiktatási ünnepség különféle nézeteket tükrözne, és megnyugtatta szavazóit: továbbra is a melegek egyenlő jogainak „heves védelmezője” marad.
Franklin Graham, Billy Graham evangélista fia úgy nyilatkozott: „Ha nem akarják, hogy valaki Jézus nevében imádkozzon, akkor nem kell meghívni egy evangéliumi keresztény lelkészt.”
Az ellenvéleményt vallók azonban nem adják fel: az ateista Michael Newdow egészen odáig ment, hogy bírósági keresetet nyújtott be, azt állítva, hogy az egész beiktatási ima a vallásnak az Alkotmánnyal össze nem egyeztethető támogatása. A szövetségi bíróság azonban elutasította keresetét. Minden valószínűség szerint hasonló sorsra jut majd egy másik bírósági beadványa is, melyben azt követeli, hogy a Hűségnyilatkozatból vegyék ki az „under God” (Istennel) kifejezést.
2009. 01. 09. (XIII/2)
