A kommunizmus összeomlása után Kirgizisztán gazdasági, politikai és szellemi vákuumba került. A Szovjetunióban Kirgizisztánt a szakképzett orosz betelepülők kezdték felépíteni. „Korábban csak jurtáink voltak, mi nem is tudtunk mást építeni" - magyarázza Jurij, egy Magyarországon élő kirgiz diák. A külföldiek nagy része a függetlenség után elköltözött az országból. Mivel alig volt helyi értelmiségi, nem volt aki vezesse a gyárakat, így azok leálltak, óriási méreteket öltött a szegénység és a munkanélküliség.
A hajdani selyemút egyik állomásaként stratégiai helyen fekvő ország egyszerre négy hatalom célpontjává vált. Moszkva azzal igyekezett megőrizni befolyását, hogy rendkívül megkönnyítette a kirgizek számára az orosz állampolgárság megszerzését. „Grúziában láthattuk, hogy mit jelent ez: Putyin az »orosz polgárok« védelmére hivatkozva küldte be a tankokat. Ezt a módszert Kirgizisztánban és másutt is megismételheti" - állítja egy biskeki üzletember. Az Egyesült Államok az orosz határ közelsége miatt, Kína pedig a szomszédból igyekszik pozíciókat szerezni az országban.
A posztkommunista vákuum betöltésében a legnagyobb eredményeket azonban a muzulmán világ tudja felmutatni: Szaúd-Arábia, Törökország és más iszlám államok hatalmas összegekkel szálltak be a kirgiz építkezésekbe. Tizennyolc év alatt hatalmas vallási-oktatási hálózatot hoztak létre. Az iszlám befolyás a politikában is egyértelmű: az ország vezetői - legalábbis formálisan - muzulmánok. „Aki régebben a kommunista pártba lépett be, mert állást akart, ma a mecseteket látogatja" - mondja a helyi viszonyokról Jurij, aki egy történettel illusztrálja a változásokat: „A vállalkozó, akit megbíztak, hogy a hivatalok számára kirgiz állami zászlókat készítsen, egy új ötlettel állt elő. Korábban sarló és kalapács volt a zászlórudak végén, legyen ez mostantól félhold. A kormánynak annyira megtetszett az ötlet, hogy a zászlókészítőt magas állami kitüntetésben és jutalomban részesítették."
2009. 05. 22. (XIII/21)
