A becsapódás megfigyelését a NASA gondosan megtervezte, a fellőtt szonda ugyanis a Hold közelébe érkezve három egységre vált szét. Az első a Hold körüli pályára állva filmezte az eseményeket, a második becsapódó egységet pedig követte egy kisebb, amely rögtön a becsapódást követően végzett méréseket a felszálló törmelékfelhőben. A 79 millió dollárba kerülő küldetés a közvélemény számára eleinte kudarcnak tűnt, a NASA ugyanis látványos becsapódást, tíz kilométeres törmelékfelhőt ígért, ez azonban elmaradt.
Egyesek ekkor már temetni kezdték az LCROSS (teljes nevén Lunar Crater Observation and Sensing Satellite) szonda küldetését, a tökéletes kísérlethez ugyanis arra lett volna szükség, hogy a felhő elérje a több mint tíz kilométeres magasságot. „Akkor válik érdekessé a dolog, ha a felszálló törmelék kijut a kráterből és felrepül a napfénybe. Erre jó esély van, a NASA ugyanis azt állítja, hogy a törmelékfelhő kilenc mérföldes magasságba emelkedik, ami azt jelenti, hogy mindenképpen kikerül a kráter szájából. Ha valamilyen véletlen folytán a törmelék nem kerül a napfénybe, akkor nemigen látunk semmit, ez pedig nagy csalódás lenne" - nyilatkozta a BBC-nek Vincent Eke, a Durham Egyetem kutatója még a szonda becsapódása előtt.
Annak ellenére, hogy a becsapódás nem volt látványos, és nem sikerült hatalmas törmelékfelhőt észlelni, a NASA kutatói bíztak abban, hogy a becsapódást követő mérések víz jelenlétét fogják kimutatni. „A felfedezések meglepetésekkel járnak. Örülök, hogy úgy terveztük meg ezt a küldetést, hogy a becsapódás minden aspektusát figyelembe vettük... amit a videón láthattunk, az nem ugyanolyan minőségű megfigyelés, mint amit közvetlenül a szondáról kaptunk. Én láttam valamit a spektrométer adatokban, amelyek sokkal érzékenyebbek, mint a kamerák" - nyilatkozta közvetlenül a küldetés után az LCROSS-küldetés vezetője, Anthony Colaprete. A NASA kutatójának végül igaza lett: az LCROSS egység ugyanis látott felhőt, és le is fényképezte azt. A videofelvételeken valószínűleg a rossz szinkronizáció miatt nem volt látható mindez.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2009. 11. 27. (XIII/48)
