Theodor - héber nevén Benjámin Zeév - Herzl 1860. május 2-án született Budapesten. Gyermekkora a Tabakgasse - azaz Dohány utca - sarkán álló, a mai budapesti Zsidó Múzeum épülete helyén lévő házhoz köthető. Nagypapája ugyan még a zsidó hagyományok őrzője, egy a cionizmus előfutárának tekinthető rabbi tanítványa, ugyanakkor szülei már inkább az asszimiláns zsidó kultúrát közvetítik gyermekük felé. Reáliskolában kezdi meg tanulmányait, ahol azonban irodalmi érdeklődésről tesz tanúságot: versek, mesék, tréfák jegyzik nevét, sőt egy irodalmi társaságot is alapít. Később a humán tárgyak oktatására nagyobb hangsúlyt fektető Pesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban folytatja a tanulást. Tinédzseréveit írói-költői pályájára való felkészülésének szenteli, a gimnáziumi évek alatt is több újság közli írásait.
1878-ban, nővére halála után a család Bécsbe költözik, ahol Herzl a bécsi egyetem jogi karának hallgatója lesz. Idejét az olvasás, irodalmi rendezvények látogatása, különböző diákegyletekhez való csatlakozás teszi ki. A közép-európai zsidó identitással, írói öntudattal bíró Herzlt a politika, a zsidókérdés mint olyan ekkor még egyáltalán nem érdekli. Színdarabokat ír, de munkásságát kudarcok kísérik. Melankólia, depresszió, kiábrándulás - nagyjából így lehet jellemezni ekkor életérzését,
s bár elkeseredetten naplójába jegyzi, hogy „semmilyen nagy mű nincsen bennem", a helyét és életfeladatát kereső ifjúban az időnként reményekkel kecsegtető írói öntudat és identitás teljes felszámolása még jó tíz évet várat magára.
2010. 01. 29. (XIV/4)
