A Horthy-rendszer alkalmazta a magyar történelemben először politikai ellenfeleivel szemben a bírói ítélet nélküli fogva tartásnak, az internálásnak a polgári viszonyok között elfogadhatatlan eszközét, ezreket záratva internálótáborokba.
Szintén e rendszer vezette be először a diákok továbbtanulásának származás miatti adminisztratív akadályozását 1920-ban. A polgári jogegyenlőség durva megsértésével vezették be a zsidótörvények sorát. A polgári tulajdonjog semmibe vételére is ők mutattak példát 1942-ben, egymillió-kétszázezer hold szántóföld és erdőbirtok erőszakos kisajátításával. Származási alapon polgáraik tömegeit fosztották meg tőkéjüktől, gyáraiktól, üzemeiktől, bankjaiktól, műhelyeiktől, üzleteiktől.
A Horthy-rendszer államapparátusa a holokauszt során több százezer vétlen magyar állampolgárt fosztott meg teljes vagyonától, majd hathatósan közreműködött a kifosztott emberek tömeges megöletésében. Ezzel a magyar történelemben először a Horthy-rendszer helyezte a magyar államra saját polgárai kirablásának és meggyilkoltatásának rendkívül súlyos erkölcsi tehertételét.