hetilap

Noha magukat istenhívőknek vallották, a keresztény hit és etika alapvető tanításaival szálltak szembea nemzetiszocialisták. Az általuk uralt Európában volt, ahol masszívan üldözték, volt, ahol passzivitásra kárhoztatták a keresztény egyházak papjait, lelkészeit. Az igazi hívők szembefordultak a náci ideológiával, és akár saját felekezetük hivatalos passzivitásával szemben is megélték a hitüket, és megtették az abból fakadó jó cselekedeteket. Az alábbiakban azokba a térségekbe látogatunk, amelyek a Harmadik Birodalom uralma alatt vagy annak befolyásában, illetve szövetségében léteztek 1939 és 1945 között.

A nemzetiszocialisták, köztük a vezetőik, nem tagadták meg a formális keresztény hitet, sőt azok a felekezetek sem közösítették ki őket, amelyekbe születésük óta tartoztak. „Adolf Hitler római katolikusként halt meg, akinek emlékére halálának napján szentmisét tartanak Madridban. Hermann Göring evangélikusként halt meg" - írja Franklin H. Littell. Ennek ellenére a Führer követői, ahogyan előző írásunkban utaltunk rá, egy új politikai, ideológiai és vallási térbe léptek be, amikor a nemzetiszocializmus útját választották.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek