A pápa követe az 1279-ben tartott budai zsinaton kierőszakolja azt a rendelkezést, amely az 1215-ös IV. lateráni egyetemes zsinat mintájára előírja, hogy a zsidók ruhájukon kötelesek vörös posztóból készült szégyenbélyeget viselni, és tilos nekik vámokat kezelni vagy egyházi jövedelmeket bérbe venni. A rendeletet azonban IV. (Kun) László király ellenállása miatt nem hajtják végre. Zsidó kamaraispánról még 1280-ban is tudunk.
A zsidók helyzete hazánkban az Árpád-ház kihalásával (1301), az idegenből érkezett uralkodók alatt, a történelmi (katolikus) kereszténység terjedésével, a német polgárság bevándorlásával és megerősödésével kezd lassan a nyugat-európai mintához igazodni.
Kiűzetés és befogadás a pestis nyomán
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »