A 18. század elején a zsidóság helyzetét még a katolicizmustól túlfűtött uralkodók ellenséges magatartása határozza meg. 1688-ban Kollonich Lipót bíboros, kalocsai érsek udvari megrendelésre kidolgozza a császári birodalom fokozatos zsidótlanításának tervét. Az elgondolás teljes egészében nem valósul meg, azonban I. Lipót (1657/1687–1705) halálbüntetés terhe mellett megtiltja a zsidók bányavárosokban, bizonyos szabad királyi városokban, mezővárosokban való letelepedését. A bécsi udvar zsidóellenességét annak pénzszüksége enyhíti: így látunk zsidókat a felsőbb körökben pénzügyi tanácsadókként, hadiszállítókként, akik szolgálataikért cserébe testvéreik sorsának enyhítésén fáradozhatnak. Samson Wertheimer zsidó bankár például negyven magyarországi hitközség alapítását, finanszírozhatja a törökellenes felszabadító hadjáratok pénzügyi támogatásáért cserébe.
A 18. század elejére csekéllyé zsugorodó kereskedelmi központokból, szabad királyi városokból kiszorított magyarországi zsidóságot nagybirtokosok, császárellenes magyar vármegyék veszik védelmükbe. Számuk 1700 körül 3-400 főre, 1729-ben 20 ezer főre, 1787-ben pedig már 80 ezer főre tehető. A nagymértékű növekedéshez hozzájárul III. Károly (1711–1740) 1726-os rendelete, mely az osztrák tartományok zsidó lakosságának csökkentése érdekében családonként csak egy férfi leszármazott családalapítását engedélyezi. A rendelet következtében házasulandó zsidó fiatalok tömegei vándorolnak hazánkba.
A tehetősebb földesurak a birtokaikon letelepített zsidók adóiért védelmet adnak cserébe. Leghíresebbek az Esterházy-féle telepítések („Hét község”: Boldogasszony, Kabold, Kismarton, Köpcsény, Lakompak, Nagymarton, Németkeresztúr), valamint a Batthyány-birtokok Vas és Zala megyében. A nagybirtokosok ún. védlevelet állítanak ki zsidóik számára, mely lehetővé teszi önálló zsidó közösségek, zsinagógák, iskolák stb. létesítését. Magyarország korabeli fővárosát, Pozsonyt is ekkortájt népesítik be zsidókkal. A pozsonyi gyülekezet a 19. század közepéig a hazai zsidóság szellemi és gazdasági központja. A Rákóczi-család északkelet-magyarországi birtokain lengyel zsidók telepednek le.
2012. 04. 13. (XVI/15)
