A kiállítás alapját a világ legnagyobb bibliai magánarchívuma, az egyesült államokbeli protestáns Green-gyűjtemény anyaga alkotta. A tárlat fő támogatója a Kultúra Pápai Bizottsága volt. A kiállítás minden eszközzel igyekezett hangsúlyozni a katolikus egyház kiemelkedően pozitív szerepét a Biblia sok évszázados történetében. A szervezők által felvonultatott pazar bibliatörténeti emlékek azonban inkább csak keretül funkcionáltak a kiállítás e hangsúlyos üzenetének átadásához, és igen kevéssé tudtak bizonyító anyagként szolgálni.
A nagyszabású tárlat mintegy húsz intézmény közreműködésével jött létre. Közéjük tartozik a már említett Green-gyűjtemény, továbbá az Amerikai Biblia Társulat, az Olasz Biblia Társulat, a Vatikáni Könyvtár, a Vatikáni Múzeum és több más neves állami és magángyűjtemény. A kiállítás anyaga időben több mint két évezreden ívelt át, az i. e. 4. századtól a 20. századig. A kéziratok figyelemre méltó nyelvi gazdagságot mutattak: héber, görög, illetve latin munkák mellett szerepeltek arámi, szír, kopt, arab, örmény, etióp és szamaritán nyelvű iratok.
A látogatók különleges ritkaságokat is megtekinthettek. Ezek közé tartozott az i. e. 1. századból származó holt-tengeri tekercsek egyik részlete, melyen Mózes első könyvének egyes sorai szerepelnek. A nagyközönség elé került a Codex Climaci Rescriptus, amely a világ egyik legkorábbi, csaknem teljes Biblia-szövegét tartalmazza. Az érdeklődők megszemlélhették a németországi Bambergi Állami Könyvtár egyik féltve őrzött kincsét, a 9. századi Karoling Evangélium kéziratát, és gyönyörködhettek az Ágost Herceg Könyvtár egyik legértékesebb kéziratában is, amely az első teljes angol nyelvű bibliafordításnak, a John Wycliff és tanítványai által készített Bibliának a gazdagon díszített példánya. Látható volt a Gutenberg által készített, nyomtatásban elsőként megjelent Szentírásnak, a híres 42 soros Bibliának egy részlete.