hetilap

2005-ben született meg a terv, hogy Csíksomlyótól Mariazellig, Częstochowától Medjugorjéig több mint 3000 kilométeres zarándokút-hálózat épüljön, a legnépszerűbb búcsújáró helyek összekötésére. Az ötlethez a mintát nem titkoltan a spanyolországi Szent Jakab-zarándokútvonal, az El Camino reneszánsza adta. Az Ibé­riai-félszigetet átszelő, közel 800 kilométeres zarándoklatra évente több mint 200 ezren érkeznek. A középkori hagyományon alapuló búcsújárást az UNESCO 1993-ban a világörökség részének választotta. Az El Camino Jeruzsálem és Róma mellett a legnépszerűbb úti célnak számít az európai vallási turisták számára.
Magyarországon Bencsik János tatabányai fideszes polgármester a Mária út egyik megálmodója. Bencsik 2005-ben tette meg az utat először gyalogszerrel Tatabányáról Csíksomlyóra, amelyet a projekt honlapja szerint „sok további bejáró, felderítő zarándoklat követett”.
Először a kelet–nyugati irányú zarándokútvonal épült ki, Csíksomlyó és az ausztriai Mariazell között. Az 1400 km hosszú, több száz településen áthaladó szakaszt egységes jelzőtábla- rendszer jelöli, amelyet önkéntesek készítettek. A Mária út a keleti és nyugati végpontok között érinti a nagyobb magyarországi kegyhelyek közül Máriapócsot, Mátraverebélyt és Máriaremetét. A teljes távot gyalogosan mintegy 60 nap alatt lehet megtenni. A gyalogosok mellett sokan kerékpárral, némelyek pedig lóval vágnak neki az útvonalnak.
Idén a Szent Jobb-zarándoklat például június 9-én indult el Csíksomlyóról, és augusztus 14-én ért Mátraverebély-Szentkútra. Innen éppen a nemzeti ünnepre, augusztus 20-ára értek fel a zarándokok Budapestre, hogy részt vegyenek a névadó Szent Jobb-körmeneten a budapesti Szent István-bazilikánál, majd a csoport szeptember 8-án érkezik meg Mariazellbe.
A tervek szerint a zarándoklat útvonala a következő években kibővül a Częstochowától Medjugorjéig tervezett szakasszal. Ezzel Magyarország, ezen belül is Budapest kerülne az európai Mária-zarándoklatok középpontjába, ami a projektet támogatók szerint jelentős turistaforgalmat vonzana az országba. Az Európai Unió és a magyar kormány is számos formában támogatja a programot, amelyet a legkorszerűbb digitális marketinggel is megtámogatnak.
Szabó Tamás, a Mária Út Közhasznú Egyesület vezetője szerint Európa spirituális központjait szeretnék összekötni. A zarándokok az útvonal fáradságait vállalva megtisztulást nyerhetnek és magukkal vihetik a „szent helyek lelkületét”. A kezdeményezők szerint „a modern vallási felfogásnak megfelelően a Mária út ökumenikus jellegű”. (Munkatársunktól)

2,5 milliárd a „nemzeti kegyhelynek”

A magyarországi római katolikusok által leginkább látogatott búcsújáró hely, a Nógrád megyei mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely közel 2,5 milliárd forint európai uniós támogatásban részesült – jelentette be augusztus 12-én Erdő Péter bíboros, prímás a szentkúti zarándokhelyen összegyűlt mintegy hétezer hívő előtt.
A ferencesek által gondozott kegyhelyen a helyreállítás mellett fel akarnak készülni a „21. századi turizmus infrastrukturális és lelkipásztori igényeinek ellátására”. Az uniós támogatással a „projekt részeként megkezdődhet a 18. században épült templom és kolostor helyreállítása és korszerűsítése, a napjainkra szűkösnek bizonyuló gyóntatóudvar kibővítése, a szent kút, a szabadtéri oltár és búcsús tér rendezése. Ez utóbbi újdonsága lesz a Szent István országfelajánlását ábrázoló mozaikkompozíció, amely a magyar Mária-kegyhelyek történetében először kerül liturgikus tér középpontjába. Ezzel is kihangsúlyozódik Szentkút egyedi jellege: Magyarország nemzeti kegyhelye” – írja a bejelentésről tudósító Magyar Kurír.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek