A tilalom miatt a több ezer megemlékező a Nyugati Falhoz vonult, majd imádkozva körbejárták a jeruzsálemi óváros falait. Egy amerikai zsidó diákcsoportot arabok kővel dobáltak meg, amikor a Templom-heggyel szemközti sétányon zsoltárokat olvastak fel közösen.
Egy nappal az ünnep után az izraeli parlamentben politikusok, történészek és vezető rabbik részvételével fórumot tartottak arról, hogy indokolt-e fenntartani a Templom-hegyre vonatkozó tilalmakat. A rendezvényt „Zsidó ima a Templom-hegyen: a halákha, a valóság és a jövő víziója” címmel tartották. (Halákha: a zsidó vallásjog – a szerk.) Az 1967-es, hatnapos háborúban Izrael a jeruzsálemi óvárossal együtt elfoglalta a hegyet, ám az irányítást átadta az arab hatóságoknak. Vallási tilalmat is bevezettek az ortodox zsidók számára, arra hivatkozva, hogy nem lehet pontosan megállapítani, hol állt a szentély, így a hegyen a hívők olyan helyre léphetnek, amely a Tóra alapján tiltottnak számít.
A kneszetben most több képviselő felvetette, hogy Izraelnek érvényesítenie kellene szuverenitását a Templom-hegyen, mert csak így lehet megakadályozni a történelmi emlékek megsemmisítését. A felügyeletet ellátó muzulmán hatóságok a mecsetek javítására és a közművek felújítására hivatkozva sok ezer köbméter földet távolítottak el az elmúlt években a hegyről. Gavriel Barkai izraeli régész megállapította, hogy a szemétlerakó helyre vitt föld számos ősi maradványt rejtett magában.
Változóban van a vallási vezetők megközelítése is. Bár a rabbik többsége szerint indokolt a tilalom fenntartása, a Templom-heggyel kapcsolatos kérdések egyik legnagyobb tekintélyének számító Joszef Elboim rabbi szerint szükséges lenne egy elkülönített imahelyet kialakítani a fennsíkon a zsidó és más nem muszlim hívők számára. Ez a hely jelenleg az egyetlen Izraelben, ahol nem érvényesül a vallásgyakorlás szabadsága, és ez ellentétes az állam alapvető értékeivel is.
A téma körüli érdeklődést felkavarta Mitt Romney jeruzsálemi látogatása is, ami éppen a tisá beáv ünnepre esett. A republikánus elnökjelölt felkereste a Nyugati Falat, ahol feleségével együtt imádkozott, és üzenetet is hagyott a kövek között. Az Arutz Sheva című izraeli lap Romney útja kapcsán összeállítást közölt arról, hogyan vélekedtek a mormon vallás alapítói a zsidóságról. Köztudott, hogy a volt massachusettsi kormányzó családjával együtt elkötelezett híve a mormon egyháznak. A felekezet már a kezdetektől támogatta a zsidók visszatérését hirdető cionizmust. Az egyik legelső apostoluk, Orson Hyde már ötven évvel Herzl Tivadar előtt felszólította a zsidókat, hogy „a Messiás nevében készüljenek fel a Jeruzsálembe való visszatérésre, hogy újjáépítsék a várost és a Templomot az Úr számára”.
Amikor 1948-ban megalakult a modern Izrael, George Albert Smith, az Utolsó Napok Szentjei akkori elnöke nyilvánosan támogatásukról biztosította az új államot. 1951-ben gyűjtést rendeztek a zsidó állam javára. A mormon hívek lelkesen vásárolták az „Izrael-kötvényeket”, amelyekkel az anyagi támogatáson túlmenően az érzelmi kiállást is kifejezték az állam iránt.
Az amerikai ortodox zsidó közösség számos morális kérdésben is hasonló nézetet képvisel, mint a mormonok, az abortusz elutasításától kezdve a pornográfia tilalmáig. Közülük többen úgy vélik, hogy a világszerte a zsidósághoz hasonló létszámú (14 milliós) mormon közösséggel könnyebben együtt tudnak működni, mint a nagyságrendekkel nagyobb és szintén filoszemita, Izraelt támogató evangéliumi keresztény táborral.
2012. 08. 03. (XVI/31)
