Örményország az Ararát-hegy szomszédságában, egy fennsíkon terül el, így történetük közvetlenül Noéhoz és leszármazottaihoz nyúlik vissza. Egyes feltételezések szerint ez a terület a bibliai Édenkert északkeleti részéhez tartozott. A régészeti leletek alapján is a Kaukázus térsége a világ egyik legrégebben lakott vidéke.
Az örmények úgy tartják, hogy népük ősapja Noé dédunokája, Hajk volt, aki az özönvíz után Jáfet leszármazottjaként, fiával Armennel és nemzetségével együtt az Ararát közelében telepedett le. Ez az eredettörténet szerepel az 5. században élt neves örmény történetíró, Choreni Mózes Arménia története című munkájában, amelyet alapossága miatt sokan Josephus Flaviusnak a zsidókról írt krónikájához hasonlítanak.
Hajk a történet szerint Babilonból vándorolt északra, miután háborúba keveredett Nimróddal, akit a történész „a titánoktól származó Bél" néven említ.