2012. július 3-án a kormányprogram vitaindítójában Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök (kis képünkön) leszögezte, hogy a kormány hamarosan be fogja váltani Hollande választási ígéretét: „2013 első felétől fogva a házasságkötéshez és az örökbefogadáshoz való jog mindenkit megillet majd, mindenfajta megkülönböztetés nélkül... Társadalmunk fejlődik, változik az életvitel és a mentalitás is." Eszerint Franciaországban már az őszi parlamenti ülés során készülnek megszavazni az azonos neműek házasságát. Az időzítés aligha véletlen: a szocialista párton belül és a szocialista párttal választási szövetségre lépett kisebb, radikálisabb baloldali vagy zöld pártok részéről folyamatosan nő az elégedetlenség Hollande kormányával szemben. Hiszen az elmúlt pár hónap alatt világosan kiderült, hogy ott folytatja jobboldali elődjének politikáját, ahol az abbahagyta. A kormány elsősorban az ország eladósodási mutatóinak javításán töri a fejét, és nem a különböző, hangzatos választási ígéreteinek beváltásán. A tervezett családjogi reform viszont kapóra jön: ezzel újból össze lehet kovácsolni a szétmorzsolódó baloldalt, és még pénzbe sem kerül.
Emlékeztetőül: Franciaországban az azonos neműek 1999 óta élhetnek bejegyzett élettársi kapcsolatban - bejegyzett partnerségben (Magyarországon 2009 óta). A bejegyzett partnerség a közös együttélés vagyonjogi, öröklési és egyéb anyagi vonzatait szabályozza. Franciaországban 2005-ben a bejegyzett partnerségre is kiterjesztették a családi adókedvezményeket. A párkapcsolat anyagi vonzataival kapcsolatban tehát már rég nincs különbség a bejegyzett partnerség és a házasság között.
2012. 09. 14. (XVI/37)
