hetilap

Több mint ötmilliárd ember él úgy, hogy súlyosan vagy jelentős mértékben korlátozzák vallási meggyőződését vagy vallásgyakorlatát, állapította meg a Pew-jelentés. A kutatás során a Föld 197 országát és régióját vizsgálták meg 2009 és 2010 között. Arra az eredményre jutottak, hogy növekszik a vallási ­intolerancia szerte az egész világon. ­A vallásszabadság állami és társadalmi korlátozásának mértéke a Közel-Keleten, Afrikában és Európában egyaránt nőtt. Ezen belül a Közel-Keleten és Észak-Afrikában erősödött leginkább az állam és a társadalom vallással szembeni fellépése. Ez azért is érdekes, mert a tanulmányt még az „arab tavasznak nevezett zűrzavaros időszak előtt készítették” – írja a Wa­shing­ton Post.
Emellett olyan országokban is erősödtek a vallási jellegű korlátozások, ahol eddig épp enyhülés mutatkozott ezen a területen, így a közép- és dél-amerikai kontinensen, valamint Afrikának nem az arab világhoz tartozó, azaz a Szaharától délre eső részén. „Mivel nagyon sokan élnek azokban az országokban, amelyekben a leg­inkább korlátozzák a hitet, a világ hétmilliárd lakosának körülbelül háromnegyede él olyan országban, ahol az állam súlyosan gátolja a vallásszabadságot, vagy a társadalom indulatos a vallás területén” – írják a tanulmányban. Csak a vizsgált időszakban, 2009 és 2010 között 6 százalékkal nőtt azoknak az országoknak a száma, ahol szigorúan vagy rendkívül szigorúan akadályozzák a szabad vallásgyakorlatot. Tizennyolc országgal kapcsolatban állapították meg, hogy a kormány erősen beavatkozik a hitéletbe, ezek között szerepel több, részben vagy teljesen muzulmán állam: Egyiptom, Indonézia, Oroszország, Mianmar, Irán, India, Banglades, Vietnam és Nigéria is.
Nemcsak olyan országokban nőtt a vallás korlátozása, ahol eddig is bizonytalan volt a vallásszabadság, hanem a kutatók szerint eddig teljesen szabadnak mondható országokban is, mint Svájc és az Egyesült Államok. Ezt az állítást azzal indokolják, hogy az említett országokban is sor került a szabad vallásgyakorlat részleges korlátozására, például amikor Svájcban népszavazás keretében döntöttek a minaretek építésének tilalmáról.
A tanulmány készítőinek alapelve, hogy nem fűznek semmilyen lehetséges magyarázatot azokhoz az ere­dményekhez, amelyekről beszámolnak, csak a puszta adatokat írják le. Míg 2009-ben a világ lakosságának 70 százalékáról volt elmondható, hogy nincs igazi vallásszabadság a lakhelyén, addig 2010-ben a Föld lakóinak már 75 százalékára érvényes volt ez a megállapítás.
A tanulmány készítői azt állítják, hogy a társadalmi indulatok és az állami beavatkozás mértéke kölcsönösen hatnak egymásra. Ritkán fordul elő, hogy egy országban államilag szigorúan korlátozzák a vallási éle­tet, és közben a társadalomban nincs feszültség a vallással kapcsolatban. „Ott, ahol a kormányok nem félemlítenek meg és nem üldöznek vallási csoportokat, a törvények és a politika védi a vallásszabadságot, ott a társadalmi indulatok is gyengébbek” – írják.
Az tényszerűen megállapítható, hogy az egyes országok kormányai részéről a keresztényeket éri a legtöbb támadás a világon. Pontosan 111 országról volt ez elmondható 2010-ben. Ezután következtek a muzulmánok, akiket 90, majd a zsidók, akiket 68 ország kormányzata részéről ér zaklatás. A nagy világvallások hívei közül a legnyugodtabban a hinduk és buddhisták élhetnek, őket „mindössze” a világ 16, illetve 15 országában érik sérelmek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek