„Nem lehet béke ennek a kérdésnek a megfelelő rendezése nélkül – állítja Tauran bíboros. – Az egész emberiség közös kincsét jelentik az Óvárosban található szent helyek. Ezeknek a különleges karakterét védelmezni kell, ami csak a nemzetközileg garantált státus mellett lehetséges.”
Michel Szabbah volt jeruzsálemi pátriárka támogatja a „Jeruzsálem elzsidósítása (judaizálása)” elleni felhívást, amelyet az Európai Unióhoz és az Egyesült Államok kormányához címeztek. A város jelenlegi pátriárkája, Fuád Tval pedig észak-amerikai és európai püspökök küldöttsége előtt arról beszélt, hogy „az izraeli jobboldal elfoglalja Jeruzsálem egyre nagyobb részét, és megpróbálja átformálni kizárólagosan héber–zsidó várossá, kizárva onnan más hiteket”.
A vatikáni vezető álláspontja figyelmen kívül hagyja azt, hogy a város jordániai megszállásának idején, 1948 és 1967 között a zsidók egyáltalán nem, a keresztények pedig csak korlátozottan látogathatták a jeruzsálemi szent helyeket, amelyek csak az egyesítést követően váltak szabadon hozzáférhetővé mindhárom vallás hívei számára. Ez az elv ma sem érvényesül például a Templomhegyen, ahol a muszlim hívőkön kívül mások nem imádkozhatnak szabadon.
2012. 09. 14. (XVI/37)
