1932 májusában az amerikaiak olajat találtak Bahreinben és Kuvaitban. A térségben azonban a brit kormánynak előjoga volt a kőolaj kitermelésére, amiről természetesen nem akartak lemondani. Az amerikai Standard Oil of California ezért megkereste a brit közel-keleti hírszerzés kulcsemberét, John Philbyt, hogy a Szaúd-dinasztiával ápolt kitűnő kapcsolatai révén segítsen a koncessziók megszerzésében.
Philby nem lepődött meg, mert már tíz éve együttműködött Allen Dullesszel, aki az 1920-as években Isztambulból irányította a közel-keleti amerikai hírszerző hálózatot. Dulles befolyásos családból származott, és az ötvenes években a CIA igazgatója lett. Három közvetlen hozzátartozója is amerikai külügyminiszter volt: nagyapja Benjamin Harrison, nagybátyja Woodrow Wilson, öccse, John Foster Dulles pedig Dwight Eisenhower elnök idején. A Dulles-dinasztia nem csak az üzleti életben és a politikában rendelkezett kivételes kapcsolatokkal: Allan Dulles unokaöccse, Avery Robert Dulles jezsuita papból lett bíboros 2001-ben.
Allan Dulles és John Philby rokon lelkek voltak: mindketten számos olyan szexuális kapcsolattal rendelkeztek, amielyek miatt zsarolhatók voltak, és ez szoros szövetséget alakított ki köztük. Philby már egy évtizede a Közel-Keleten szolgált, amikor Dulles Isztambulba érkezett. A brit kém bemutatta amerikai kollégáját az arab vezetőknek, akiket a török birodalom széthullása után az új arab államok vezetésére szemeltek ki. Dulles ügyvédként számos zsidó nagyvállalkozóval kapcsolatban állt, és jól ismerte Chaim Weizmannt, a cionista mozgalom vezetőjét is. Philby hatására azonban arra a meggyőződésre jutott, hogy egy zsidó állam csak nehezítené az amerikai érdekek, elsősorban az olajcégek térnyerését a Közel-Keleten. A hírszerzés már a húszas évek során tisztában volt azzal, hogy a térségben hatalmas mennyiségű kőolaj található a föld mélyén.
2012. 10. 31. (XVI/44)
