hetilap

Abraham Lincoln, Rómeó és Júlia, a Biblia, világháborúk. Mi a közös ezekben a fogalmakban? Például az, hogy mindegyiknek van már zombis változata. A lényeg, hogy a zombitörténetek pénzt hoznak: az, hogy mibe keverik bele ezt a szálat, szinte már lényegtelen. Így Rómeó mint zombiszerető tetszeleg, Lincoln elnök élőhalottakkal harcol a polgárháborúban, a zsidókat pedig szintén hasonló lények támadják meg a pusztai vándorlás során.
Egy amerikai író merész vállalkozásba fogott: újragondolja a bibliai történeteket, és „izgalmasabb” sztorivá írja át azokat. Stant Litore nem árul zsákbamacskát, művének címe magáért beszél: A Zombi Biblia – a Halál feljött az ablakainkra. Hogy ez mit jelent? Szó szerint ezt: Litore a bibliai leírásokat úgy fogalmazta át, hogy a történetekben kulcsszerepbe kerüljenek az élőhalott, emberevő szörnyek. Egy méltatója szerint a Zombi Biblia „kronologikus történeti beszámoló az emberiség hosszú harcáról az éhség és az éhes halottak ellen”. Az egyiptomi rabságból jövő zsidó népet például húsevő zombihordák támadják meg a pusztában, és ez a tapasztalat teszi őket olyan harcossá, hogy aztán Kánaán földjén legyőzik a túlerőben lévő ellenségeiket. Amikor viszont engedetlenek, nem kapnak védelmet az éhes halottakkal szemben.
Mások is előszeretettel hivatkoznak a Bibliára a zombikkal kapcsolatban. Egyes weboldalakon hosszú cikkeket írnak arról, hogy milyen szakaszok „támasztják alá” a zombik létezését. A szövegkörnyezetükből kiragadott mondatokkal párhuzamot igyekeznek vonni a keresztény feltámadás, egyes bibliai történetek és a zombik létezése között. Egy másik honlapon még ennyire sem számítanak a tények, hiszen a regisztrálók kényük-kedvük szerint írhatják át a bibliai szöveget, és cserélhetik ki a szereplőket bármilyen lényekre, élőhalottakra, és keverhetik bele a történetekbe a zombikkal kapcsolatos szókincset és horrorisztikus megfogalmazásokat. „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet, és zombik jöttek vala elő a teremtés zavaros habjaiból” – kezdi az egyik önkényes verzió.
De igazolható-e a Bibliával a zombikultusz? Aligha, hiszen a különbségek nyilvánvalók: a zombilegendák esetében egy halott ember teste valamilyen spirituális praktika vagy erő hatására „megelevenedik”, és ez a hullaszerű lény „tér vissza” az élők közé. Ezzel szemben a bibliai feltámadástörténetekben – ­mint az evangéliumi Lázár esetében – a meghalt test megújul, és ugyanaz az ember tér vissza egészségesen az életbe.
A zombirajongók központi tézise, hogy bekövetkezhet egy globális katasztrófa, amikor a halottak tömegesen élednek fel, és hordákba gyűlve lerohanják az élőket. Ez az úgynevezett „zombiapokalipszis” – amelyet szintén bib­liai fogalomból eredeztetnek –, a végidők katasztrófáit zombikkal népesíti be. A fantasy-történet szerint tömege­sen elevenednek meg majd a halottak, és globális háborúba kezdenek az élőkkel, akiket éhségük csillapítása vé­gett felfalnak, vagy elterjesztik köztük a „zombivírust”, így lassan mindenki félhalottá válik.
A Biblia beszél az általános feltámadásról, amikor mindenki megelevenedik, ám ez cseppet sem hasonlít a zombiapokalipszisre: a megelevenedett halottak nem a földi életre, hanem az ítéletre támadnak fel, másrészt szó sincs arról, hogy ezek a feltámadottak rátámadnának a már élőkre.

Műfajteremtő hullák

A műfaj első darabjának a Victor Halperin rendezésével készült Fehér Zombi című filmet tartják, amelynek fő témája már ez a titokzatos lény. Azóta több száz mozifilmet készítettek a témában, miközben a szörnykarakter folyamatosan változott: egyre rémisztőbb és vérszomjasabb lénnyé vált.
2000-ben egy könyv is született, amely a huszadik században megjelent mintegy kétszáz zombitémájú mozifilmet mutatja be. Az ezredforduló óta eltelt tizenkét évben azonban már több mint négyszáz újabb ilyen film született. Az évi harminc-negyven zombisztori között pedig jócskán találhatunk jelentős költségvetésű, egész estés mozifilmeket sztárszínészekkel és dollármilliós bevételekkel. A Resident of Evil (magyarul Kaptár) című mozifilmből például 2002 óta öt részt gyártottak le, mindegyiket több milliárd forintos nyereséggel. Jellemző módon mindegyik részből a költségvetés három-négyszerese folyt be a kasszába. Az idei folytatás például 65 millió dollárból készült, és eddig 155 millió dollár, azaz közel 35 milliárd forint tiszta nyereséget hozott. Nem csoda, hogy már tervezik a hatodik, sőt a hetedik részt is. A 2010-es Zombieland című film már a bemutató hétvégéjén 5 milliárd forintnyi bevételt termelt. Nagy üzlet tehát a téma, így a producerek rekordnyereséget várnak az ilyen filmektől. Idén Magyarországon is forgattak hasonló filmet: a 27 milliárd forint költségvetésű World War Z című zombiapokalipszis egy részét Kőbányán, a Maglódi úti muzeális konzervgyárban vették föl, Brad Pitt-tel a főszerepben. A film alapjául szolgáló könyv a New York Times bestsellerlistájának az é­lére is felkerült.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek