Dániel könyve egyike a legtöbbet kritizált ószövetségi írásoknak. Már a Kr. u. 3. században élt görög filozófus, Porfüriosz is vitatta, hogy bárki képes lenne a jövőben bekövetkező eseményeket olyan pontosan előre megprófétálni, mint azt Dániel tette. Porfüriosznak jó oka volt erre: a Kereszténység ellen írt művében ugyanis azt akarta kimutatni, hogy a názáreti Jézus nem a Megváltó, így természetesen a rá vonatkozó próféciákat is tagadnia kellett. Az egyébként Türoszban született – szíro-föníciai származású – bölcselő nem aprózta el a dolgot: mindenestül tagadta, hogy létezne prediktív (tehát az eseményeket bekövetkezésük előtt megjövendölő) prófécia. Ugyanakkor több forrásból is megerősíthetjük azt a tényt, hogy a Kr. u. 70-ben bekövetkezett templompusztulás (hurbán) előtt a zsidóság egész történelemszemléletét alapvetően meghatározták a bibliai próféciák, s azon belül különösen nagy hangsúly esett a Dániel könyvére.
A szobor és a szörnyekA babiloni fogság után a zsidó államiság ugyan helyreállt, de soha többé nem nyerte vissza önállóságát, hanem különböző pogány nemzetek gyámsága alá került, amelyek hol engedékenyebben, hol keményebben bántak a néppel. Dániel előbb – Nabukodonozor babiloni király álmán keresztül – egy gigantikus szoborral mutatta be azt a négy (vagy öt) egymást követő birodalmat, mely Izraelt hatalma alá fogja vetni. A szobor egyes részei – vagyis a birodalmak és az azokat megtestesítő vezetők – egyre csökkenő értékű fémekből álltak: a fej aranyból, a mell és a karok ezüstből, a derék bronzból, a láb vasból, a lábfej pedig vasból és cserépből tevődött össze. A szobor megfelelője a Dánielnek látomásban megjelent négy fenevad: egy szárnyas oroszlán, amely két lábra áll; egy medveszerű lény, amely három bordát tart a szájában; egy hátán szárnyakat viselő párduc (vagy gepárd, leopárd), amelynek előbb egy, majd négy feje van; végül egy hatalmas, vasfogú és mindent széttaposó szörnyeteg.
A zsidó és keresztény bibliaértelmezők megegyeznek abban, hogy a két látomás ugyanarról szól: a négy egymást követő birodalomról, melyek közül az első az Újbabiloni, a második a méd–perzsa, a harmadik a görög–makedón, a negyedik pedig a Római Birodalom.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2013. 01. 18. (XVII/3)
