hetilap

Az ismert, keresztény témákkal foglalkozó kutatóintézet arra kereste a választ, hogy milyen a lakosság viszonya a Bibliá­hoz, szent könyvnek tartják-e, hisznek-e benne, megpróbálják-e követni a tanításait, vagy csupán egy antik szövegként tekintenek rá, esetleg még akként sem. A kutatóintézet első megközelítésben arra jutott, hogy az amerikaiak 88 száza­lékának, vagyis tíz emberből majdnem kilencnek van otthon Bibliája. Ez a hatalmas szám nyilvánvalóan jelentősen meghaladja az európai adatokat, de 4 százalékos csökkenést mutat egy 1992-es felméréshez képest, amikor még a lakosság 92 százaléka rendelkezett legalább egy Bibliával. A felmérés szerint mellesleg átlagban mindenkinek több mint három Bibliája van, de a Bibliával rendelkezők majdnem negyede hat vagy ennél több példánnyal is rendelkezik. Nem meglepő módon a legfiatalabb (18–28 éves) generáció­ban a legkevesebb a bibliatulajdonos, majdnem 80 százalék, míg a legidősebb generációban (a 65 év felettiek) a lakosság 95 százalékának van Bibliája. Meglepő viszont az, hogy a magukat ateistaként definiálók 59 százaléka is fontosnak tartja, hogy legyen saját példánya a Szentírásból.
A felmérés alapján a lakosság 80 százaléka szerint a Biblia szent szöveg, amivel kapcsolatban a teljes felnőtt lakosság 61 százaléka azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha többet tudná olvasni. Más vallásos szövegekkel összehasonlítva, a megkérdezettek 8 százaléka tartotta a Koránt, és ennek pontosan a fele, 4 százalék tartotta a Tórát szentnek. Egy két évvel korábbi felméréshez képest viszont majdnem megduplázódott azoknak a száma (12 százalék), akik szerint egyik szöveg sem szent.
A fenti adatokat más megvilágításba helyezi az a tény, hogy a megkérdezettek majdnem fele – 31 százalék többé-kevés­bé, 16 százalék egészen – úgy vélekedik, hogy a Biblia, a Korán és a mormon szent könyv ugyanazt az igazságot tartalmazza, csak más-más formában. Emellett két év alatt majdnem 10 százalékkal – 75-ről 66 százalékra – csökkent azok száma, akik azt gondolják, hogy a Biblia mindent tartalmaz ahhoz, hogy valaki tartalmas életet éljen.
2011-hez képest nem változott a száma azoknak, akik teljesen elkötelezettek a Biblia iránt: ez a csoport hisz abban, hogy a Biblia Isten beszéde, és hetente legalább négyszer olvassa a Szentírást. Az ő számuk három egymást követő évben is 20 százalék körül mozgott. Csökkent viszont azok száma, akik „barátságosan”, illetve semlegesen viszonyulnak a Bibliához. Az előbbi csoport igaznak és ihletettnek tartja a Szentírást, viszont kevesebbet olvassa, mint az elkötelezettek közé tartozók. Bár a „barátságosak” száma még mindig magas – 39 százalék – de 6 százalékkal kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Érdekes, hogy körülbelül ugyanennyivel nőtt a Bibliát elutasítók száma – 10-ről 17 százalékra – két év alatt. A semlegesek száma nem változott jelentősen, de itt is csökkenés figyelhető meg: 23 százalék a két évvel ezelőtti 25 százalékhoz képest. A folyamat nyilván úgy értelmezhető, hogy ez alatt a két év alatt a „barátságosok” közül eltűnt 6 százalék a semlegesek közé került, a semlegesek közül viszont 7 százaléknyian váltak elutasítóvá. Hogy ez mindössze két év alatt történt meg, jól mutatja azt, hogy milyen ütemben távolodnak a kevésbé elkötelezettek a bibliai értékrendtől.
A fenti számok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban ­– bár csökkenő mértékben – jelentős mértékben befolyásolja az embereket a bibliai világkép. Ennek fényében nem meglepő a felmérésnek az a része, amely az ország morális állapotával foglalkozik. A válaszadók 77 százaléka úgy látja, hogy az Egyesült Államokban morális és értékválság van. Meglepő módon azok közül, akik úgy érzik, hogy „hanyatlanak az értékek és a morál”, 32 százalék a Biblia olvasásának hiányában látja ennek okát. Néhány százaléknyival kevesebben (29 százalék) úgy látják, hogy a hanyatlás oka a média negatív hatásában keresendő, míg 25 százalék úgy véli, hogy az értékválság oka az általános kapzsiság. Ezzel párhuzamosan a felnőttek 56 százaléka úgy látja, hogy a Bibliának túl kicsi a befolyása a társadalomra. A felmérés szerint milliók gondolják azt, hogy a Biblia erkölcsi tanításai segítenek a következő generációnak. A válaszadók 46 százaléka viszont úgy látja, hogy a Biblia nincs nagy hatással az amerikai fiatalságra, pedig „a Biblia olyan morális igazságokat tanít, amelyekre hatalmas szüksége van a társadalomnak”, véli a reprezentatív felmérésben részt vevők 75 százaléka. Valószínűleg ezzel is összefügg az a tény, hogy a megkérdezettek 66 százaléka véli úgy, hogy az állami iskolákban tanítani kell a bibliai értékekről.
Annak ellenére, hogy az általános vélekedés szerint a fiatalokat kevéssé érdekli a Biblia, a tanulmány szerint 18–28 éves kor között nagyobb az érdeklődés bizonyos kérdések esetében az iránt, hogy mi a Biblia iránymutatása, mint a többi korcsoport esetében. A fiatal felnőttek 40 százalékát érdekli, hogy mi a Bib­lia álláspontja a betegség és a halál kérdésében, szemben az összes felnőttel, akik közül csak 28 százalékot érdekel a Biblia igazsága ebben a témakörben. Nem meglepő, hogy a fiatalok 30 százalékát érdekli a Biblia tanítása a szerelem és a szexualitás témakörében (szemben az összes felnőttnél mért 17 százalékkal), illetve 35 százalékukat a párválasztás és a kapcsolatok tekintetében is, miközben ezen a téren a felnőttek között mindössze 16 százalékot mértek. Közel kétszer annyi fiatal felnőtt (42 százalék) érdeklődik a Biblia tanításai iránt a gyermeknevelésről, mint általában a felnőttek, ahol ez a szám 22 százalék.
David Kinnaman, a Barna Group elnöke a felmérést úgy értékelte, hogy az amerikaiak túlnyomó része értékeli a Bibliát, és van is legalább egy példánya.
A Biblia iránti általános tiszteletnek tulajdonítható a History Channelen futó soro­zat iránti érdeklődés. A film közön­sé­gének 30 százaléka egyébként magát ateistaként definiálta. A Barna Group vezetője szerint az általános tisztelet ellenére általánosságban kimondható, hogy az egyre inkább plurális társadalomban az emberek nem tudják, hogyan ültessék a Szentírás tanításait a gyakorlatba. Kinnaman szerint a középső – barátságos vagy semleges – réteg „fogyása”, és az elutasítók számának növekedése arra utal, hogy az emberek egyre inkább eldöntik, hogy melyik oldalon állnak.  
A kutatóintézet vezetőjét meglepte a felmérésnek az az eredménye, amely azt mutatta, hogy a fiatal felnőttek úgy tekintenek a Bibliára, mint ami segít­sé­get jelent az életvezetésben és bölcses­séget közvetít az élet kérdéseiben – tekintettel a jelenlegi agresszív posztval­lá­sos társadalmi közegre.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek