A bostoni terrorcselekmények után újra középpontba került az iszlám vallás megítélése, a hírek szerint ugyanis a radikalizálódás vezetett oda, hogy a Carnajev fivérek kiterveljék és végrehajtsák a robbantásokat. A csecsen terroristák iszlám hite és a terror közötti kapcsolat miatt kézenfekvő kérdés, hogy milyennek látják az iszlám vallást az amerikaiak. A Barna Group nevű amerikai közvélemény-kutató intézet jóval a robbantásokat megelőzően készített egy átfogó felmérést a kérdésben, amelyet a bostoni eseményeket követően a múlt héten hoztak nyilvánosságra. A kutatóintézet által rögzített kép valószínűleg pozitívabb, mint a bostoni robbantásokat követően. Ez a folyamat megfigyelhető volt Franciaországban is, ahol a toulouse-i merényletek hatására a társadalom iszlámmal kapcsolatos véleménye nagyon sokat romlott (lásd keretes írásunkat).
A kutatóintézet adatai szerint az iszlám vallás megítélése az amerikai társadalomban nagyon megoszlik. Bár a társadalom közel egyharmada (33 százalék) pozitívan viszonyul a másfél milliárd követővel bíró világvalláshoz, 36 százaléka inkább elutasító, 31 százaléka pedig nem tudja, hogy mit gondoljon.
Az iszlám megítélése megoszlik a különböző korcsoportok között, általánosságban kijelenthető, hogy az idősebb emberek kedvezőtlenebb véleménnyel rendelkeznek. A hatvanhét év feletti, legidősebb vizsgált korcsoportban mindössze 5 százalék van nagyon kedvező véleménnyel az iszlámról, a fiatal felnőttek – 18 és 28 év közöttiek – körében ez a szám eléri a 14 százalékot. Ennek megfelelően az iszlám erőteljes elutasítása (amely meg sem közelíti a francia helyzetet) az idősek körében a legerősebb, mintegy 20 százalék – miközben a fiatal felnőttek esetében 13 százalék.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »