hetilap

A pünkösdi és teljes evangéliumi gyülekezetekben visszaszorulóban van a Szent Szellemben való keresztség bibliai bizonyítékaként ismert „nyelveken szólás” – számolt be a napokban a tekintélyes AP hírügynökség. Az összefoglaló utal arra, hogy a kereszténységen belül a pünkösdi irányzatot mindig is megkülönböztette abba vetett hitük, hogy az Apostolok cselekedeteiben leírt események ma is megtörténhetnek. Ezek közé tartozik a nyelveken szólás is. Egyre több olyan amerikai gyülekezet van azonban, ahol ez a gyakorlat nem része többé az istentiszteleteknek. Ez leginkább azoknál a közösségeknél vált jellemzővé, amelyek igyekeznek bekerülni a kereszténység „főáramlatába” – írja az elemzés.A jelenség ugyanakkor számos, az irányzathoz tartozó keresztény vezetőben kelt aggodalmat. Az Assemblies of God (Isten Gyülekezetei) nevű pünkösdi közösség – amelynek csak az Egyesült Államokban 3 millió tagja van, világszerte pedig 66 millióan tekintik magukat az irányzathoz tartozónak – augusztusban megtartott gyűlésén is terítékre került a téma.„Az emberek ma már nem szeretnek kiállni semmiért, ha nem muszáj” – nyilatkozta a témában Ken Walters, a Three Crosses Church pásztora. Szerinte ahogy a vallás egyre elfogadottabbá válik, úgy lesz egyre fontosabb a nagy pünkösdi gyülekezetek számára, hogy elmossák a határokat saját maguk és más, közismert keresztény irányzatok között.A folyamat mára eljutott odáig, hogy az Assemblies of God egyesült államokbeli tagjai közül kevesebb, mint 82 ezren gyakorolják a nyelveken szólást, ami 1995 óta a legalacsonyabb szám. Adrian Tigmo több mint 20 éve rendszeres résztvevője a Three Crosses Church istentiszteleteinek.A 64 éves férfi szerint azért hagyták el nagyon sokan a nyelveken szólást, mert a kívülállók gyakran kritizálták a gyakorlatot. Ő még most is gyakorolja ezt a közösségben is, halkan, gyakran csak saját maga számára hallhatóan. Szerinte a gyakorlat akkor tér vissza a mindennapokba, ha az egyházi vezetők jó példával járnak elöl.A Harvard Divinity School professzora, Harvey Cox szerint a nyelveken szólás visszaszorulása azzal magyarázható, hogy az emberek „nem akarnak sem kitűnni, sem gyanakvásra okot adni”. Ugyanakkor az „újpünkösdiek”, akik gyakran olyan országokból származnak, mint Nigéria és El Salvador, továbbra is gyakorolják a tevékenységet közösségi és egyéni szinten is, mondja Cox. Ezeket a gyülekezeteket egyáltalán nem érdekli, hogy mit gondolnak , vagy elijesztenek-e bárkit is, egy­szerűen csak csinálják, amit helyesnek tartanak.A pünkösdi mozgalom a globális kereszténység leginkább növekvő része. A világon körülbelül kétmilliárd ember mondja magát kereszténynek, legalább negyedük pünkösdi vagy karizmatikus mozgalmakhoz kötődik a Pew kutatóközpont eredményei szerint. A mozgalmat, amely az 1906-os Los Angeles-i Azusa utcai ébredésből nőtte ki magát, a kezdetektől meghatározta a pünkösdi élmény – a Szent Szellemmel való betöltekezés, a nyelveken szólás, a prófétálás és a hit általi gyógyulás – valóságába vetett hit.A Pentecostal Church of God (Isten Pünkösdi Gyülekezete) pásztora, Nick Farone éppen ezekhez az alapokhoz való visszatérést szorgalmazza prédikációiban. Szerinte nagyon sok egyházi vezető ezt elmulasztja megtenni. „Ez a mi erőnk. Nem kellene szégyellnünk magunkat” – fogalmazott az AP tudósítása szerint. Farone szerint a kis latin-amerikai és afrikai gyülekezetek sikerének titka a természetfeletti felé való nyitottságuknak köszönhető. „Nem beszélhetsz a gazdagságról ezeken a helyeken. A kis gyülekezeteknek nagyobb a szíve” – fogalmazott.