hetilap

Az amerikai visszaemlékezések szerint Henry Kissinger külügyminiszter érdeme, hogy Izrael megmenekült a pusztulástól az 1973-as háború során. Kissinger elérte, hogy Nixon elnök az arab olajembargó veszélye ellenére légi úton fegyvereket szállíttasson a zsidók megmentésére. Sőt, amikor a szovjetek azzal fenyegetőztek, hogy beavatkoznak a háborúba, az elnök külügyminisztere javaslatára kész volt arra is, hogy nukleáris hadkészültségbe helyezze az amerikai hadsereget. Erre a szovjetek visszahőköltek, az arabok meghátráltak, és Izrael megmenekült.

A történet távolról sem ilyen meseszerű – állítja a Titkos háború a zsidók ellen című amerikai könyv két szerzője, John Loftus korábbi amerikai államügyész és Mark Aaron újságíró. A terjedelmes mű végigkíséri azt, hogy a huszadik század folyamán a nyugati nagyhatalmak – elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – külpolitikáját miként befolyásolták a közel-keleti olajérdekeik. A fejlett világ az energiafüggősége miatt a mai napig stratégiai szövetségesként tekint a kőolajtermelő arab országokra. Ennek a viszonynak azonban az útjában áll Izrael. Bár sokan úgy vélik, hogy Amerika támogatása nélkül Izrael nem állhatna fenn, a hírszerzési forrásokra támaszkodó könyv szerzői szerint valójában fordított a helyzet: Izrael annak ellenére létezik, hogy az a nagyhatalmak szándékában állna. Egy Izrael nélküli Közel-Kelet ugyanis sokkal könnyebben integrálható lenne a nemzetközi együttműködésbe, mint a mostani konfliktusoktól terhelt térség – vélik az anticionista geostratégák.

Ez a terv soha nem került eddig olyan közel a megvalósításhoz, mint negyven évvel ezelőtt, 1973 októberében – állítja a Titkos háború a zsidók ellen című könyv, amelynek második kötete az év végén jelenik meg magyarul.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek