Al-Baghdadi huszonegy perces imájáról és prédikációjáról nyilvánvalóan azzal a céllal készült videó, hogy megerősítse a szunnita vezér tekintélyét az iszlám világban, és felhívása alapján új lendületet kapjon a toborzás az Iszlám Állam számára.
Bár sokan Oszama bin Laden utódját látják az IS vezérében, al-Baghdadi új típusú iszlamista. A „hívők hercege” – ez is a kalifa egyik címe – már első videójában tudatosan megkülönbözteti magát az al-Kaida vezetőjétől. Bin Laden 35 üzenete nem vallási helyszíneken készült: kiképzőtáborokban terepen, vagy a bujkálás idején semleges háttér előtt. Öltözetük is különböző: al-Baghdadi az egykori bagdadi kalifák fekete turbánjában és fekete köntösében lépett a moszuli mecset szószékére, míg bin Laden fehér turbánban és világosbarna köntösben beszélt, vagy pedig terepszínű egyenruhában, mint hajdan Jasszer Arafat. Míg al-Baghdadi doktorátussal rendelkező iszlámtudós, az al-Kaida vezetői laikusok: bin Laden mérnök volt, utódja, Ajman al-Zavahiri pedig orvos. Ez a váltás egyébként nem csak a közel-keleti dzsihadistákra jellemző: a nigériai Boko Haram vezetője, Abubakr Sekau is teológiai képzettséggel rendelkezik.
Bin Laden az iszlám világ perifériáján mozgott: Afganisztánban, Jemenben, Szomáliában, majd pedig Pastunisztánban volt a bázisa. Al-Baghdadi viszont a hajdani kalifátus szívét célozza meg. Az Iszlám Állam egyik propagandavideójának címe: „A Sykes-Picot (egyezmény) vége”. Az Európában ma már keveset mondó nevek a Franciaország és Nagy-Britannia között az Oszmán Birodalom felosztásáról szóló 1916-os egyezményre utalnak. Ez a titkos dokumentum lett az alapja az első világháború után az új közel-keleti államok – köztük Irak, Szíria és Libanon – felállításának. Az IS videójában egy hatalmas térkép előtt magyarázza a narrátor a változás lényegét: „Ezek a határok többé nem léteznek.”
Bagdad, a fényes város
De csalóka lenne azt gondolni, hogy al-Baghdadi a hivatalosan 1924-ben megszűnt utolsó kalifátust akarná helyreállítani. Mint öltözete is utalt rá, számára nem az Ottomán Birodalom, hanem a több mint ezer évvel ezelőtti Abbászida Kalifátus a minta, amelynek a központja – rövid megszakításokkal – ötszáz éven át (762 és 1258 között) Bagdad volt. A várost magát is a második abbászida kalifa, al-Manszur alapította. Hatalmas erőfeszítéssel, több mint 100 ezer munkással építtette fel a Tigris folyó partján a csodálatos szépségű város falait, amelynek a célja az volt, hogy itt a földön a Paradicsomra emlékeztesse a muzulmán hívőket. A város neve perzsa eredetű, jelentése „Isten ajándéka”, középpontjában a kalifák lakhelye, az Arany Kapu palota állt, centrumában a híres, 39 méter magas zöld kupolával. Bagdad fényét és legendáját emelte az is, hogy magába olvasztotta a hajdani pártus birodalom fővárosát, Ktésziphónt, és alig 80 kilométerre innen állt hajdan Babilón.
A város fél évezreden át volt az iszlám világ központja, és erre az időszakra ma aranykorként tekintenek az arab világban. A béke és gazdagság mellett virágzott az iszlám kultúra és tudomány is, mígnem 1258-ban Dzsingisz kán unokája, Hülegü ilhán vezetésével a mongol seregek elfoglalták a várost. A féktelen pusztításban megsemmisült a híres Bagdadi Nagykönyvtár, a „Bölcsesség Háza” is, amelyet Harun al-Rasid kalifa alapított. Az intézmény fennállása alatt a világ legnagyobb tudományos gyűjteménye volt, és perzsa valamint keresztény tudósok is dolgoztak benne.
Most, több mint hét évszázaddal később az Iszlám Állam ismét fővárosának szeretné Bagdadot, ám a várost ezúttal nem a béke, hanem a világméretű hódítás központjának szánják egészen addig, míg helyét át nem veszi al-Kudsz, vagyis Jeruzsálem.
Az Iszlám Állam fanatizmusát és al-Baghdadi küldetéstudatát nem lehet megérteni az iszlám eszkatológia, vagyis az utolsó időkről vallott muzulmán tanítás ismerete nélkül. Az iszlám várakozások szerint az utolsó kalifa egyben az iszlám messiás, a Mahdi („a helyesen vezetett”) lesz. Ebben az iszlám mindkét nagy irányzata, a szunniták és a síiták is egyetértenek, ám abban már nem, hogy melyik ágazat adja majd a Mahdit.
2014. 07. 11. (XVIII/28)
