hetilap

Az elmúlt években számos, szociálpszichológiával és társadalompolitikával foglalkozó kutatóintézet érzékelte ezt a disszonanciát. Az ellentét feloldása érdekében muszlim közösségekben végeztek különböző kutatásokat, hogy feltérképezzék, ők mit gondolnak az iszlámról és a Korán rendelkezéseiről. Nézzük az eredményeket:

Az öngyilkos merényleteket és ezzel együtt a szélsőséges iszlamista csoportokat a nyugati civilizáció egyértelműen elutasítja. Az iszlámhívők véleményét viszont a nagyközönség szinte soha nem ismerheti meg ezekkel a szörnyű cselekményekkel kapcsolatban. Ezért is mérföldkő a Pew Kutatóközpont 2013-as kutatása, amely a muszlimok szélsőségekhez való viszonyát kívánta feltérképezni, a „Muszlimok közvélekedése radikális csoportokról és öngyilkos merényletekről” című vizsgálatában.

A felmérést  többségében muszlim lakossággal rendelkező országokban végezték el (Pakisztán, Jordánia, Tunézia, Törökország és Indonézia). A megkérdezettek 67 százalékát aggodalommal tölti el az országukban található szélsőséges vallási és politikai csoportok tevékenysége, míg 27 százalék mondta azt, hogy őket nem nyugtalanítja az említett közösségek léte. Az elégedetlenséget egyes csoportokra bontva a következő arányok jelentkeztek: az al-Kaida elutasítottsága 57 százalék, a táliboké 51 százalék (tehát a muszlimok szűk többsége mindkét terrormozgalmat elutasítja). Az iszlám világ azonban a Hezbollah és a Hamasz irányában elfogadóbb. A kutatóközpont globális viselkedésmód körében végzett tanulmánya alapján a Hezbollah és a Hamasz Jordániában élvezi az emberek legnagyobb támogatottságát (60 és 55 százalék). Libanonban a Hezbollah megítélése felekezeti alapon történik: a síiták támogatják, míg a szunniták ellenzik tevékenységüket. Törökországban szintén alacsony a támogatottságuk (5 százalék).

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek