„A szomszéd fűje mindig zöldebb, adjátok a legyezőmet / Ezt én idegileg már nem bírom / Magasabb és nagyobb a háza, benne ezernyi kínai váza / Megőrülök, hisz utolérni nem tudom. […] Asszonyának is vékonyabb a lába, / Bár nincs szerintem túl sok iskolája / Gyanús nekem a szomszéd család, mondhatom. / Elektromos minden a házban, pezseg a víz a fürdőkádban / Pezsgő lehet benne, azt gondolom. […] Három autó áll a garázsban, őket nézve tátva a szájam / Még sosem döglöttek le, a fenébe / Minden este locsol egy rendszer a füve is zöldebb, de levágom egyszer / Akkor nem lennék a szomszéd helyébe” – szól Hevesi Tamás dala. De miben is áll ennek a magatartásnak a lényege, s főképp: mit tehetünk ellene?
Az irigy tekintet
A „gonosz szem” kifejezés több évezredes múltra tekint vissza, s szinte a glóbusz minden népének hagyománya védekezni próbál pusztító ereje ellen, különböző babonákkal, gesztusokkal, amulettekkel. A Szentírásban és a zsidó hagyományban is számos vonatkozó utalással találkozunk.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2015. 06. 26. (XIX/26)
