Muhamad Ahmad Husszein arabul adott interjút az izraeli Channel 2 tévének. Ebben kijelentette: „Ádám óta – béke legyen vele – és az ő korszaka óta ez a hely az al-Aksza mecset, amit angyalok építettek. Mecset volt 3000 évvel ezelőtt és 30 ezer évvel ezelőtt is” – mondta a főmufti a jeruzsálemi Templom-hegyen (arab nevén: al-Haram al-Sarif) álló mecsetről. Az al-Akszát egyébként a 8. században építette Abd al-Malik ibn Marwan kalifa.
Bármennyire is képtelenség a „Templom-tagadás” elmélete – miszerint Jeruzsálemben soha nem állt zsidó templom –, a palesztin vezetők rendszeresen hivatkoznak erre, amikor azt állítják, hogy sem a zsidóknak, sem más vallású hívőknek nincs keresnivalójuk az „iszlám harmadik legszentebb helyén”. (Ahogy nem léphetnek be nem-muszlimok Mekkába és Medinába sem.)
Ezt a radikális álláspontot képviselte már Jasszer Arafat is. „Soha nem állt zsidó szentély Jeruzsálemben” – mondta 2000-ben az amerikai Camp Davidben tartott csúcstalálkozón, amikor elutasította Clinton elnöknek a jeruzsálemi szent helyekre vonatkozó megosztási javaslatát. Akkor sokan csak annak tulajdonították Arafat kijelentését, hogy ürügyet keresett a békemegállapodás elutasítására, mert már elhatározta a második intifáda kirobbantását.
A történelemtagadás azonban túlélte Arafatot, és gyakorlatilag ez lett a hivatalos palesztin álláspont is, különösen azt követően, hogy Abbász elnök 2006-ban kinevezte az új jeruzsálemi főmuftit. Muhamad Ahmad Husszein három hónappal a kinevezése után egy interjúban legitimnek nevezte az izraeliek elleni öngyilkos merényleteket, „amennyiben azok az ellenállás céljait szolgálják”. A főmufti 2011-ben, a Fatah megalakulásának 47. évfordulóján tartott ünnepségen – Mohamed egyik mondását idézve – kötelezőnek mondta a zsidók elleni harcot, egészen az idők végezetéig: „Nem jön el az (utolsó) óra mindaddig, míg meg nem vívjátok harcotokat a zsidók ellen.”
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „morális gyávaságnak” nevezte a főmufti szavait, akit elődjéhez, a nácikkal szövetséget kötő Hadzs Amin al-Husszeinihez hasonlított.
(Netanjahu nemrég nagy vihart kavart kijelentésével, amelyben felvetette a palesztin vallási vezető felelősségét a holokausztban.)
Az utóbbi években a palesztinok többször is megkísérelték, hogy nemzetközi szervezetekkel ismertessék el a jeruzsálemi Templom-hegyre vonatkozó kizárólagos igényeiket. Legutóbb az UNESCO közgyűlését kérték, hogy a jeruzsálemi óvárosban található Nyugati falat (Siratófalat) az al-Aksza mecset részeként vegyék nemzetközi védelembe mint az iszlám világörökség egyik fontos emlékhelyét. Ezt a kezdeményezést a szavazás előtt visszavonták, miután kiderült, hogy az UNESCO-ban nincs meg a kellő támogatás a kisajátításhoz.
Korábban a muszlimok elismerték a Templom-hegy zsidó múltját. „1948-ig, mielőtt újraírták volna a történelmet, a Wakf (muszlim vallási hatóság) által kiadott útikönyvek is elismerték, hogy a Szikladóm vitathatatlanul Salamon egykori templomának a helyén épült” – emlékeztetett a Jerusalem Postnak adott interjúban Chaim Richmann, a Templom Intézet igazgatója. „Ez a hamis állítás minden zsidót mélyen sért.”
Itamar Marcus, a Palestine Media Watch civil szervezet vezetője szerint „a mufti által képviselt történelmi revízió alapvető szerepet tölt be a Palesztin Hatóság (PH) ideológiájában. Azzal, hogy tagadják a zsidó történelmi múltat Izrael földjén, megalapozzák azt, hogy tagadják Izraelnek a létezéshez való jogát. A történelemhamisítás központi eleme az, hogy tagadják a Templom létét Jeruzsálemben, és ezt az állítást a PH legfelső szintjéről is támogatják.”
A főmufti már 2010-ben azt mondta a Templom-hegyről, hogy „az al-Aksza helyén soha nem állt semmiféle templom, sem zsidó, sem bármilyen más szentély”. Ezt a nézetet Mahmúd Abbász is osztja, aki szerint a jeruzsálemi zsidó történelem „illúziók és legendák” gyűjteménye, „csaló mítoszok”, amelyek az „állítólagos Templomról szólnak”.
2015. 10. 30. (XIX/44)
