Szinte mindenki elismeri Európában, hogy a kontinens külső határait meg kell erősíteni. Ön azonban könyvében azt sürgeti, hogy a nemzetek közötti határokat is állítsák vissza a kontinensen. Nem gondolja, hogy ez visszalépés lenne a múltba?
– Épp ellenkezőleg. Szerintem ez az egyetlen út ahhoz, hogy visszanyerjük az ellenőrzést az általunk lakott területek felett, azokkal szemben, akik most Európába jönnek. Ha az európai nemzeteknek nincsenek szuverén határaik, és ha tovább folytatjuk a nyitott, schengeni határok gyakorlatát, akkor egyfajta csapdába kerülünk. A déli államok fogadják a bevándorlókat, elsősorban Olaszország és Görögország. Ők nem érzik igazán szükségét annak, hogy védelmezzék a határaikat, mert a migránsok úgyis tovább akarnak menni Németország és más északi államok felé. Nemrég Szicíliában jártam egy holland dokumentumfilmes stábbal, és személyesen láttam, hogyan bánnak az olasz hatóságok az odaérkező emberekkel. Alapvetően nem érdekli őket, hogy kik jönnek Szicíliába vagy Olaszországba. Tudják, hogy ezek az emberek másnap már Münchenben, Hamburgban vagy Berlinben lesznek. Ha viszont az északi országok szigorúan őriznék saját, belső határaikat és nem engednék be délről a bevándorlókat, akkor Olaszország és Görögország is újra értelmét látná annak, hogy ők is megvédjék a határaikat.
Mi köze a határoknak a demokráciához? Kelet-Európa éppen a berlini fal és a vasfüggöny lebontása után kapott esélyt a demokráciára.
2016. 02. 26. (XX/08)
