A keresztes háborúknak rossz híre van manapság. Amin Maalouf újságíró A keresztes háborúk arab szemmel című könyve szerint Jeruzsálem keresztesek által 1099-ben történt kifosztása „az iszlám és a Nyugat között zajló évezredes konfliktus kiindulópontja volt”. John Esposito iszlámtudós és hitvédő (apologéta) pedig egyenesen a keresztes hadjáratokat („az úgynevezett szent háborúkat”) teszi felelőssé egy pluralista civilizáció lerombolásáért: „Öt évszázad békés együttélés előzte meg azokat a politikai eseményeket és császári-pápai hatalmi játékokat, amelyek évszázadokig tartó úgynevezett szent háborúkhoz vezettek. Ezek a kereszténységet és az iszlámot egymás ellen uszították, ami a fennálló bizalmatlansághoz és egymás meg nem értésének örökségéhez vezetett.”
Az „évezredes konfliktus” azonban már 450 évvel a keresztesek Jeruzsálembe történő belépése előtt megkezdődött, Mohamednek a szomszédos nem muszlim vezetőkhöz intézett felszólításával: „Térjetek át az iszlámra, és akkor biztonságban lesztek.” A muszlimok maguk is aktívan szították az „évezredes ellenségeskedést” azáltal, hogy évszázadokkal a keresztes hadjáratok előtt keresztény területeket foglaltak el – amelynek nagysága a korábbi keresztény világ kétharmadát tette ki. De nézzük csak, mi a helyzet a legismertebb politikailag korrekt (PC) mítoszokkal?
Miért harcoltak?
2016. 05. 27. (XX/21)
