A műsorvezető, Chris Wallace első kérdése az volt, mit várnának el a Legfelsőbb Bíróságtól, amelynek az összetételét új kinevezésekkel a következő elnök évtizedekre meghatározhatja. „Olyan Legfelsőbb Bíróságra van szükségünk, ami kiáll a nők jogai mellett, az LGBT közösség jogai mellett” – válaszolta Hillary Clinton, aki egyértelművé tette, hogy továbbhaladna azon az úton, amelyet a tavalyi, a melegházasságot szövetségi szinten engedélyező döntés nyitott. A „házasság egyenlő jogát” a homoszexuális párokon kívül kiterjesztené a transznemű és más személyekre is.
Clinton az abortusszal kapcsolatban is egyértelműen radikális álláspontot fogalmazott meg. Kiállt amellett, hogy egészen a kilencedik hónapig engedélyezzék a terhesség-megszakítást, beleértve a részleges szüléssel járó abortuszt (partial birth abortion). Ez utóbbi az életképes magzatok méhből történő kiemelésével és meggyilkolásával járó módszer. A Legfelsőbb Bíróság 2007-ben megtiltotta a késői és a részleges szüléssel járó abortuszt, de Clinton egy új összetételű Legfelsőbb Bírósággal eltöröltetné ezt a tilalmat.
A demokrata elnökjelölt emellett még nagyobb kormányzati támogatásban részesítené a magzati testrészek kereskedelmével vádolt Planned Parenthood (PP) abortuszvédő szervezetet, melynek több vezetője tavaly egy titkos felvételen lebukott, amikor magzati testrészeket ajánlottak megvételre. (A botrány kirobbanását követően életvédő és emberi jogi szervezetek azt követelték, hogy szüntessék meg a PP költségvetési támogatását). Donald Trump ezzel szemben konzervatív, életvédő bírákat nevezne ki, akik megakadályoznák a Clinton által sürgetett ultraradikális reformokat.
2016. 10. 28. (XX/43)
