hetilap

A könyv szerzője megjegyzi, hogy a nyugati társadalmak szabadságra épülő rendjét a legtöbb ember a szekularizációhoz, sokszor a vallásellenes erőkhöz köti. Pedig Schmidt szerint a polgári szabadság és igazságosság eszméjét pont a kereszténység és annak képviselői vetették fel – és ennek alapja pont a hitük volt.

Igazsággal a zsarnokok ellen

A kereszténység gyökere, ahogy Pál apostol írja, a zsidóság. Így a keresztények – akik a zsidó Írásokat magukévá tették és elvitték minden néphez – ismerték a mózesi elvet: senkit sem lehet ártatlanul elítélni. Éppen ezért két vagy három tanúra volt szükség, még ha főember állt is elő a váddal. Ez azt is jelentette, hogy senki nem helyezhette magát a jog rendelkezése fölé. Ez az elv köszönt azután vissza számos angolszász ország jogrendjében. A könyv már az ókorból hoz erre egy példát: 390-ben Thesszalonikiben lázadás tört ki. Az akkori keresztény uralkodó, Nagy Theodosius feldühödött, és nem épp keresztényi módon több ezer embert végeztetett ki, hogy megtorolja egy tisztjének halálát. A milánói Szent Ambrus püspök ezt hallva nyilvános bűnbánatra szólította fel az uralkodót, aki azt először megtagadta, mire a püspök kiközösítette az egyházból. Egyhónapos hezitálás után Nagy Theodosius karácsonykor a jelenlévők meghatódásától kísérve bűnvallást tartott. Szent Ambrus leveleiből kiderül, hogy a püspököt az uralkodó szellemi állapota motiválta, és hasonlóan járt el, mint Sámuel király az ókori Izraelben, aki Dávid királyon kemény példabeszéd kíséretében számon kérte a nem is zsidó Uriás halálát.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek