Az engesztelés napjának e jelképekből kiolvasható egyetemes tanítása kettős:

egyrészt rámutat a megtérésnek és a bűnbocsánat megszerzésének módjára minden ember számára; másrészt a hét (plusz egy) ünnepből álló, éves mózesi ünnepkör tartalmazza Isten üdvtervének menetrendjét is.

Az engesztelés héber szava, a kipur szó szerint elfedést, elfedezést jelent. A gyökéül szolgáló káfár igét használja Isten már Noénak adott utasításában is, miszerint építsen egy ládát – az eredetiben nem bárka szerepel, hanem egyszerűen láda, ezért helytelen egy hajótestet képzelnünk el, valójában ez egy téglatest alakú láda volt – góferfából, és ezt vonja be, fedje be (káfár) gyantával (kóferrel, azaz „bevonóval”, „befedővel”, néha szuroknak is fordítják, de valószínűleg inkább gyantát jelent) kívül-belül.

Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a gófer nevű fafajtát (ciprusfa) az Énekek éneke kófernek írja, vagyis a gófer elnevezés szintén a káfár igéből származik, azaz „bevonatos”, „befedett” (tudniillik gyantás) fát jelent, akkor az isteni instrukció egyetlen mondatában az engesztelést is jelentő héber szó háromszor szerepel, és így is fordítható:

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Korszakváltó kürtzengés

A zsidó naptár, amely a teremtés óta számolja az esztendőket, a napokban fordult újra egyet. Az 5764. újév azonban csupán a kezdet az őszi ünnepek sorában. Nem sokkal utána következik ugyanis az engesztelés napja, majd a sátoros ünnep. Az őszhöz a zsidó gondolkodásmódban a friss esők, a megújulás, az új kezdet és az öröm kapcsolódik. (2003. 10. 03.)

Hack Márta / Hit és értékek

hetilap

Miben különbözik ez az este?

A közgondolkodásban a keresztény húsvét a húsvét, aminek létezik zsidó változata is. Ezzel szemben a helyzet fordított. A zsidó húsvét, a pészach a történelmi emlékezet legrégibb folyamatosan megtartott vallási ünnepe. ( 2001. 04. 14.)

Hack Márta / Hit és értékek

hetilap

Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete

A "hetek" jelen esetben természetesen nem az újságot jelenti, hanem a hét napos időközt. A "hetek ünnepe", vagyis a pünkösd, onnan nyerte nevét, hogy kezdete a húsvéttól számított hét hét utáni első, azaz az ötvenedik napra esett. Az "ötvenedik" görögül pentekosztész: ebből a szóból lett az angol pentecost, a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. A "hetek ünnepe" az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt. Ekkor áradt ki először a Szentlélek tüzes szélvihar formájában Jézus Krisztus százhúsz tanítványára, egy olyan mozgalmat indítva útjára, amely egy emberöltő alatt betöltötte az akkori lakott világot, s amelyet úgy nevezünk: kereszténység.  (1999. 05. 15.)

Grüll Tibor / Hit és értékek

hetilap

Hét nap öröm: a sátorok ünnepének múltja, jelene és jövője

A három nagy zsidó zarándokünnep közül az utolsót, a sátoros ünnepet hét napig tartó öröm, tánc, vigalom és mulatság jellemezte – mégpedig kötelező jelleggel! A tradicionális kereszténység által uralt kultúrkörben talán meglepően hat az előírt öröm, pedig szó szerint ezt mondja Mózes törvénye: „És örvendezz az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, te és a te fiaid, és leányod, szolgád, szolgálóleányod, és a lévita, aki a te kapuidon belül van, és a jövevény, az árva és az özvegy, akik te közötted vannak, azon a helyen, amelyet kiválasztott az Úr, a te Istened, hogy oda helyezze az ő Nevét." Az öröm és vigasság oka érthető, hiszen a sátoros ünnep üzenete két esemény köré fonódik: az egyik az évente ismétlődő aratás, illetve szüret, mikor az emberek hálát adtak a betakarított termésért; a másik pedig egy régmúlt esemény: a pusztai vándorlás időszaka, amikor az Egyiptomból csodás módon megszabadult zsidók negyven éven át bolyongtak a Sínai-félsziget kősivatagában, élvezve Isten természetfölötti ellátását. (1998. 10. 10.)

Grüll Tibor / Hit és értékek