Keresztények és mágusok küzdelme Amerika lelkéért

Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el. Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özveggyé. És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.” – mormolta monoton hangon Dávid zsoltárát a New York-i boszorkánykör, miközben a gótikus gyertyák fénye vibrált a semmibe révedt szemeikben. Középen lassan hamuvá foszlik a célszemély, Donald Trump képe, miközben a fiatal mágusok ritmikus hangon kántálják testére a pusztulást: „porrá legyen, porrá legyen, porrá legyen”. Vezetőjük, Dakota Bracciale, egy pünkösdi keresztény közösségből kiszakadt 28 éves transzvesztita varázslómester, aki szülei hitét – és nemi identitását – hátrahagyva a Brooklyn negyedben megalapította a Catland boszorkányszalont, hogy ezzel teret biztosítson a hozzá hasonló „spirituális útkeresőknek”.

Egymillió mágus országa?

Erről a titokzatos, misztikus világról készített riportot Michelle Goldberg, a The New York Times publicistája, hogy megértse, miért vonzódik annyira a „millenniumi generáció” (az 1985-től 2000-ig született nemzedék) a neopogány hitvilághoz, és miért tartják fontosnak, hogy ne csak személyes életcéljaikért, hanem a világ – szerintük – „legveszélyesebb kártevőivel” szemben is fegyverként használják a mágiát, az Univerzum „legősibb hatalmát”. A racionális nyugati gondolkozás számára bizarr történetük és világképük korántsem marginális: Goldberg szerint 2008 óta soha nem látott „okkult ébredés” tapasztalható az Egyesült Államokban, ami széles körben épít a fogyasztói társadalomból és a tradicionális konzervatív értékekből kiábrándult, depresszióval és ürességgel küzdő amerikai fiatalságra. Alex Mar filmrendező a kaliforniai sivatagtól a New Orleans-i pincékig járva öt évig tanulmányozta részletesen a modern boszorkányok világát, és tapasztalatai alapján írta meg 2015-ös sikerkönyvét (Witches of America), amelyben már közel egymillióra becsülte a neopogány hitvilág követőinek számát, és Mar szerint ezzel ők képviselik a legdinamikusabban növekvő vallási irányzatot az Egyesült Államokban.

„Ha létezik egy olyan hatalom a számodra, amivel be tudsz jutni a hátsó ajtón, amivel manipulálni tudod a körülményeidet, akkor miért ne próbálnád ki?” – ezzel a kérdéssel szólítja meg a riporter szerint kifejezetten karizmatikus előadó az óráira látogató érdeklődők figyelmét, majd hosszan sorolja, a történelemben milyen hatalommal és befolyással rendelkeztek a boszorkányok, miként buktattak, öltek meg praktikáikkal politikusokat, vagy éppen távolították el velük a szerelmi háromszög konkurens tagját. Bár a mágia mint személytelen erőtérbe vetett hit lényegéből fakadóan az individualizmusra épít – tehát mindig a varázsló érdekei állnak a középontban – Bracciale szerint mégis az utóbbi évek „forradalmi innovációja”, hogy az elszórt csoportok föladták a szeparációt, és készek hálózatszerűen együttműködni „magasabb célok érdekében”, mint amilyen például a jelenleg hivatalban lévő amerikai elnök megbuktatása. Ez utóbbi mozgalmat idén februárban Michael M. Hughes ismert wiccamágus indította el, aki kollektív rituálét hirdetett, hogy „megkötözzék” Trumpot, legfontosabb munkatársait, valamint követőit, hogy „ne tudjanak ártani az embereknek”. (Spirituális háború a Fehér Házért. Hetek, 2017. március 3.)