Krisztus előbb volt mindenkinél: a Szentírás egyértelmű kijelentése, hogy Istennek egyetlen (egyszülött) Fia, Krisztus, nem teremtmény, hanem Istentől származó, az örökkévalóságban született, éppen ezért vele egyenrangú személy. Ő az Ige; a Fiú még mielőtt bármi lett volna, már volt, és minden
Ő benne, érte, általa lett teremtve. Tulajdonképpen az Atyja – isteni mivoltához méltó nagyvonalúsággal – megajándékozta Fiát a világmindenséggel, így Ő lett mindennek az örököse. Krisztus tehát elsődlegesen nem Máriától született, hanem az Atyától. Ekkor még nem ember, hanem Isten.
Hogyan lett akkor ember?A világtörténelem egyik legnagyobb és legmegdöbbentőbb csodája és eseménye azonban az volt, hogy az örökkévaló Ige, Isten Fia, Krisztus, a názáreti Jézusban emberként megszületett, vagyis magát megalázva, kiüresítve, emberi formát (természetet és testet) vett fel, hogy mint engedelmes, bűntelen ember feláldozza magát az emberiség megmentése érdekében. A Szent Szellem ereje a Dávid házából származó szűz, Mária méhébe helyezte bele Isten Fiát magként, hogy mint minden más ember – csak bűnök nélkül – megszülessen erre a világra. Ézsaiás próféta ezt jó előre jelezte: „A szűz fogan méhében és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek (velünk az Isten).” Ez lényegi kérdés: Jézusnak, az Istennek elfogadható, tökéletes engesztelő áldozathozatala miatt mentesnek kellett lennie az eredendő bűntől, a romlott természettől. A kegyelembe fogadott, tisztán élő Mária adta neki az emberi természetet, de továbbra is Isten Fia maradt, emberi létformában. Jézus tehát egyszerre volt ember (minden ezzel járó szükségekkel) és Isten.
2017. 12.22. (XXI/51-52)
