Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium a magyar állampolgárok számára nem javasolja az elefántcsontparti utazást, az ország jelenleg alapvetően biztonságosnak mondható. Az elmúlt években nem volt ez mindig így: puccsok, zavargások, polgárháborús viszonyok és belpolitikai válság jellemezte a hazánknál több mint háromszor nagyobb nyugat-afrikai ország életét. A 2015-ös elnökválasztás után megnyugodtak ugyan a kedélyek, ám 2016-ban muszlim terroristák merényletet követtek el egy nyugati turisták által kedvelt üdülőövezetben, és tavaly is voltak szórványos katonai zendülések. Mindezekkel együtt is a 25 milliós Elefántcsontpart sok más afrikai országhoz viszonyítva kedvezőbb helyzetben van, és a nagy létszámú (csaknem 40 százaléknyi) muzulmán lakosság alapvetően békében él a keresztényekkel (33 százalék) és a természetimádókkal, vagy más néven animistákkal (12 százalék). Ennek hátterében jó eséllyel az állhat, hogy az iszlám nem dzsihád útján terjedt el az országban, hanem kereskedők révén – jegyzi meg a vallási viszonyokat illetően Flaisz Endre, a Hit Gyülekezete missziós lelkésze, aki munkatársaival tíz napot töltött Elefántcsontparton. „Az ország nyugati felében működő evangéliumi gyülekezethálózat vezetője kereste meg a Hit Gyülekezetét azzal, hogy elsősorban bibliai tanításokkal segítsük a szolgálatukat. Öt éven át tartó levelezés után most került sor az első személyes találkozásra” – mondta a lelkész.
„Gyakran a nyugati keresztény missziókra úgy tekintenek az emberek, mint amelyek a saját kultúrájukat, civilizációjukat terjesztik, de fontos leszögezni, hogy itt nem erről volt szó: egy helyi alapítású elefántcsontparti gyülekezet látott vendégül bennünket, és öröm volt látni, hogy a kulturális különbségektől eltekintve az ottani testvérek életében ugyanúgy működnek a Biblia igazságai, mint a nyugati országokban” – jegyezte meg Petrőcz Jordán.
„A kereszténység itt nem olyan, mint ahogy a nyugati világban megszoktuk, például sokkal nagyobb szerepet kapnak a ritmusra épülő dalok, amelyeket a hívők teli torokból, lelkesen táncolva énekelnek. A Krisztus-hit egyébként a 19. században a gyarmatosítás idején jutott el a francia gyarmatbirodalom egyik zászlóshajójának számító országba. A pünkösdi mozgalom pedig amerikai, illetve francia közvetítéssel jelent meg a térségben a múlt század elején” – tette hozzá Lévay Balázs.
2018. 05.25. (XXII/21)
