A kopt szót az arab hódítók használták az egyiptomiakra az ott élő görög ajkú lakosságtól való megkülönböztetés végett. A szó konkrétan a görög aigüptiosz (egyiptomi) szóból ered. Az iszlám térnyerés nyomán ma már az egyiptomi keresztényeket (felekezeti hovatartozástól függetlenül) értjük a kopt kifejezés alatt, akik az óegyiptomiak egyenes leszármazottainak vallják magukat; nyelvük is az ókori egyiptomi nyelv továbbélésének tekinthető, amit ma már csak a kopt liturgiában használnak.
A Kopt Múzeumban máig láthatóak azok a sok száz, vagy akár majd’ másfél ezer éves díszes iratok, amelyekben kopt nyelven rögzítették az evangéliumokat. Az arabokat és törököket csupán ottragadt hódítóknak tartják, magukra pedig a fáraók örököseiként tekintenek. Olyannyira, hogy még liturgiájukba is beemeltek ősi egyiptomi motívumokat. A kopt felekezetek között abszolút domináns egyiptomi ortodox egyház egyes templomaiban büszkén vallják, hogy ókori fáraók halottas dallamai csendülnek fel a ma is használt felekezeti énekekben.
Ébredés az egyiptomi „Babilonban”